EFG Council Meeting

In the name of the Editorial Board of the European Geologist journal (EGJ) I would like to invite you to submit articles for the 43rd issue of the journal. The theme of this issue is geothermal energy. We expect contributions related to the topic. The journal will be linked to a workshop with a similar theme, held in May 2017, in Santorini, related to the EFG Council Meeting.

Please send your article proposal first (name of the author(s), working title of the article and a short abstract of about 10 lines) by 15 January 2017  to me (eva.hartai@eurogeologists.eu) and cc staff and layout editor Anita Stein (anita.stein@eurogeologists.eu).

The Editorial Board of EGJ will decide about the acceptance of the article proposals and selected articles shall be submitted in their full version by 15 March. The articles will be peer reviewed and also reviewed by a native English speaker.

You may find the guidelines for authors at http://eurogeologists.eu/journal/.

Kind regards,
Eva Hartai
EGJ Editor in Chief

Terepgyakorlat képei

A VI. Kárpát-medencei Összegyetemi terepgyakorlatról készült képek az alábbi linken tölthetőek le:
https://drive.google.com/file/d/0BzikeimkyaEJa1VnNmwwcFFfaUE/view

Évzáró

Miden kedves tagtársunkat szeretettel várjuk a Mérnökgeológiai és Környezetföldtani Szakosztály ünnepi évzáró nyílt vezetőségi ülésére.

 Időpont: 2016. december 12. hétfő 15.00
Helyszín: MFT iroda, 1015 Bp. Csalogány u. 12.

Napirendi pontok: 

1. A Szakosztály éves beszámolója és tervek a jövő évre - Török Ákos
2. 2017. évi tervezett programok - Török Ákos, Görög Péter
3. 2017 évi Meddő? Hulladék? NEM! Haszonanyag! c. konferencia tervezete
4. Fényképes beszámolót tart Scharek Péter a előző Földtani Világkonferenciáról (Dél-Afrika)
5. Ünnepi köszöntő

 Jó szerencsét kíván!

 A Szakosztály vezetősége

ProGEO ülés

Tisztelt Tagtársak, kedves Kollégák!
    ProGEO Szakosztályunk következő ülése december 9-én, pénteken 14.00 órakor lesz, de figyelem!!!!!! nem a szokott helyszínen, hanem a Társulat titkárságának helyiségében. A pontos cím: 1015 Budapest, Csalogány u.12. I. em. 1. Azok számára, akik még esetleg nem jártak ebben az épületben, megírom, hogy az a Batthyány tér közelében található, onnan gyalog nincs messze, de lehet egy megállót busszal is menni, a 11-es és 111-es busz az épület közelében áll meg.
    A javasolt napirend az ülésre:
    1. Szakmai előadás. Ezúttal magam leszek az előadó is, a hivatalos program tehát: Horváth Gergely: Geoparkok Kínában.
    2. A 2017. évi munkaterv megbeszélése.
            Javaslat munkatervi pontokra:
            a) előadóüléseken az „Alig ismert magyarországi geotópok”, valamint a most meginduló „A Föld geoparkjai” sorozatok folytatása;
            b) újabb felterjesztések előkészítése a legértékesebbnek gondolt magyarországi geotópoknak a Magyar Értéktárba való felvételére;
            c) vitaülés rendezése "Hogyan tovább, Geotóp Napok" címmel a Geotóp Napok sorozat jövőjének kérdéseiről, továbbfejlesztésének lehetőségeiről;
            d) a 2017 októberében megrendezendő Geotóp napok rendezvénysorozatának előkészítése.
    3. Beszámoló földtudományi értékekkel kapcsolatos hazai és nemzetközi rendezvényekről.
    Kérem a kedves kollégákat, hogy aki részt vett ilyenféle rendezvényen, szíveskedjék arról pár szóban tájékoztatást tartani.
    4. Egy 2018-re tervezett konferencia javaslatának megvitatása.
    (Előzetesen: ismét felmerült annak a terve, hogy rendezzünk nemzetközi konferenciát, amelyre a földtudományi értékekkel foglalkozó nemzetközi szervezetek, elsősorban a ProGEO tagjait várnánk előadásokkal. Ha a tagság ezt az elképzelést támogatja, akkor a következő év fontos feladata a tervezett konferencia lebonyolításának előkészítése, a szervezés feltételeinek megteremtése.)
    5. Egyebek
    Kérem tehát a kedves Tagtársakat, hogy szíveskedjenek jelenlétükkel az ülést megtisztelni és a jövő évi tervek kidolgozásában aktívan közreműködni.
    Tisztelettel
    Horváth Gergely szakosztályelnök

Mindszenty Andrea 70.

MEGHÍVÓ

Ünnepi előadóülés Mindszenty Andrea 70. születésnapja tiszteletére

2016. december 20. (kedd) 14.00 óra
Az ünnepi előadóülés programja:
Vörös Attila: Andrea - egy nagyszerű és színes életút szubjektív
     mozaikszemcséi
Mádlné Szőnyi Judit, Kovács József: Ésszel, szívvel és kalapáccsal - a
     tanszékért és az egyetemért
Tari Gábor: A bauxitképződés nagyszerkezeti háttere a Dunántúli-
     középhegységben
Ősi Attila: Ősgerinces-kutatás a bányászat árnyékában: Bauxitornis
     mindszentyae és az iharkúti dinoszauruszok
Csákiné Michéli Erika: Földtani ismeretek a talajtan szolgálatában és vice
     versa
Győri Orsolya, Lantos Zoltán: Oldott üregek és megoldatlan rejtélyek a
      tatai Kálvária-domb triász/jura határszelvényében
Leél-Őssy Szabolcs: A városiasodási folyamat (urbanizáció) és a
     barlangfeltárások kölcsönhatása
Erőss Anita, Poros Zsófia, Mádlné Szőnyi Judit: Felszín alatti vízáramlások
      geológiai lenyomatai a Budai Termálkarszton – az Eni-Shell projekt és    
      újabb eredmények
Török Ágnes: A travertínó sztori: Pamukkalétől Plitvicéig

Az ülést vezeti: Pálfy József 
Az előadóülést fogadás követi, meglepetés pohárköszöntőkkel.

Mindenkit szeretettel várunk!

Helyszín: ELTE TTK Pázmány Péter sétány 1/C
0-803 Szabó József terem (előadóülés), Ásványtár (fogadás)
Részvételi szándékát kérjük december 8-ig jelezze az anita.eross@geology.elte.hu email címen
vagy az (1) 381-2129 telefonszámon. 

Mérnökgeológiai kihívások

 Az MTA Földtani Tudományos Bizottsága
a Földtudományok Osztályának közreműködésével előadóülést rendez

„Mérnökgeológia: a jelen és a jövő kihívásai” 
témában

Az ülés időpontja: 2016. december 7. (szerda), 10 óra
Az ülés helyszíne:  MTA Székház, Felolvasóterem, 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. I. emelet

Program:

10.00 Megnyitó: Vörös Attila, az MTA rendes tagja, a Földtudományok
     Osztályának elnöke
10.05 Bevezető gondolatok: Haas János, az MTA levelező tagja, a Földtani
     Tudományos Bizottság elnöke
10.15 Ongoing challenges in Engineering Geology for tunneling in difficult
     ground: Prof. Paul G. Marinos, IAEG past president
11.00 A Mórágyi Gránit Formáció kőzetmechanikai minősítésének
     eredményei és kihívásai a biztonsági értékelés és a statikai tervezés
     szempontjából: Kovács László
11.20 Mérnökgeológia alkalmazhatósága szennyezett területek
      kármentesítésében: Madarász Tamás PhD; Szabó Imre PhD; Kovács
      Balázs PhD; Mikita Viktória PhD; Kántor Tamás, Kolencsikné Tóth
      Andrea, Székely István, Szűcs Péter, az MTA doktora
11.40 Városi geológia - antropogén hatások: a budapesti Rudas-fürdő
      travertinó kiválásának anatómiája: Mindszenty Andrea, az MTA doktora
12.00 Hagyományos módszerek és a jövő technológiájának
      alkalmazhatósága a mérnökgeológiában: Török Ákos, az MTA doktora 

MFV naptár

A Magyar Földtani Védegylet 2017-es falinaptára Fábián Tamás fotóiból válogatva már kapható a következő elérhetőségen:
http://mfv.hu/hireink/?cid=330

Recsk-1000 méter mélyen

Hétvégi érdekességnek íme az Ariadne film jóvoltából Recsk alatt 1000 méteres mélységben.

Ünnepi ülés

A Magyar Tudományos Akadémia Földtudományok Osztálya,
az MTA Geokémiai, Ásvány- és Kőzettani Tudományos Bizottsága és
az MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézete

Ünnepi tudományos ülést szervez a
80 éves PANTÓ GYÖRGY akadémikus
tiszteletére

amelyre tisztelettel meghívjuk.

Az ülés időpontja: 2016. december 1. (csütörtök), 10 óra
Az ülés helyszíne: MTA Székház, Kisterem
1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. II. emelet

PROGRAM

Levezető elnök: Demény Attila, az MTA rendes tagja

10.00    Köszöntő: Vörös Attila, az MTA rendes tagja, a Földtudományok
      Osztályának elnöke
10.10     Áttekintés a Földtani és Geokémiai Intézet munkájáról: Demény
      Attila, az MTA rendes tagja, az MTA CSFK FGI igazgatója
10.30     A Kárpát-Pannon térség neogén-kvarter vulkanizmusa: egy
      geokémiai perspektíva: Harangi Szabolcs, az MTA doktora, a GÁK
      Tudományos Bizottság elnöke
10.50    Az Alföld metamorf aljzatának fejlődése és felépítése: lépések egy
      új litosztratigráfiai  beosztás felé: M. Tóth Tivadar, az MTA doktora, az
      SZTE ÁGK Tanszékének vezetője
11.10     Környezetgeokémiai és -ásványtani kutatások a Földtani és
     Geokémiai Intézetben: Sipos Péter PhD, tudományos főmunkatárs, MTA
     CSFK FGI
 11.30     A Déli-Kárpátok késő pleisztocén gleccsereinek rekonstrukciója
     és kozmogén izotópos  kronológiája: Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia PhD, tudományos főmunkatárs, MTA CSFK FGI, Madarász Balázs PhD, Régis Braucher PhD, Prof. Dr. Petru Urdea, Kern Zoltán PhD

11.50    Zárszó

Állófogadás az ünnepelt tiszteletére: (Tudós Kávézó, MTA Székház I. emelet)

Litoszféra kutatás

Tisztelt Kollégák!
Idén már harmadik alkalommal rendezi meg az MFGI  "A litoszféra-kutatás legfrissebb hazai eredményei" című előadói délutánt  a Díszteremben, 2016. december 1.-én (csütörtök) 14.00 órai kezdettel.
A litoszféra-kutatás legfrissebb hazai eredményei (várható program)

Helyszín: MFGI Díszterme (Budapest, 1143, Stefánia út. 14)                  
Időpont: 2016. 12. 01. (csütörtök) 14:00 óra                                 
14:00    Fancsik Tamás: Megnyitó                                                
                                                                
14:10    Takács Ernő és mtsi.: Mélyszeizmikus reflexiós és refrakciós-
             tomográfiás feldolgozások eredményei Kelet-Magyarországon   
14:30    Aradi László és mtsi.: Deformáció és fluidumok okozta
             átkristályosodás a Stájer-medence alatti köpenylitoszférában        
14:50    Kiss János: Litoszféra 3D-ben és a CEL szelvények
15:10    Liptai Nóra és mtsi.: Geokémiai folyamatok rekonstrukciója a
             nógrád-gömöri felsőköpenyben

15:30     Szünet
                                                
15:45    Harangi Szabolcs és mtsi.: Litoszféra-asztenoszféra határkérdés: mit
             segítenek a bazaltok?                       
16:05    Klébesz Rita és mtsi.: Mire utalhat a Nógrád-Gömör Vulkáni Terület
             alatt kimutatott magnetotellurikus anomália?        
16:25    Kovács István és mtsi.: "Víz a tűzben", avagy a víz szerepe a
             Kárpát-Pannon régió tercier vulkanizmusában             
16:45    Diszkusszió                      

Könyvbemutató

Az MTA Könyvtár és Információs Központ, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és
a Szegedi Tudományegyetem szervezésében bemutatásra kerülnek

a Kölesériana című sorozat kötetei:

Jakó Zsigmond (s.a.r.): Köleséri Sámuel tudományos levelezése 1709-1732
Magyar László András (ford.): Köleséri Sámuel - Erdély aranybányászata
Balázs Mihály, Font Zsuzsa, Kovács András (szerk.):
Köleséri Sámuel és az európai korai felvilágosodás

valamint a következő konferenciakötet:
Balázs Mihály, Bartók István (szerk.):
A felvilágosodás előzményei Erdélyben és Magyarországon (1650-1750)

A köteteket bemutatják: Balázs Mihály, Font Zsuzsa, Magyar László András
Közreműködik: Monok István és Biró Annamária

Időpont: 2016. november 30., szerda 17:00 óra
Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ Konferenciaterme
(Budapest, V. Arany János u. 1., II. emelet)

Pálfy Mór Emlékkonferencia

Kolozsvári Akadémiai Bizottság Földtani Szakbizottsága

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Erdélyi Múzeum-Egyesület

Postacím: Erdélyi Múzeum-Egyesület, 400750 Cluj-Napoca Op. 1. Cp. 191.

Telefonszám: +40742042440 (Lengyel Hunor társrendező)

E-posta: lengyelhunor@yahoo.com

MEGHÍVÓ

Tisztelettel meghívjuk Önt 2016. december 10-re, a

Pálfy Mór Emlékkonferenciára

A konferencia célja

Feleleveníteni érdemeit Aranyosszék leghíresebb természettudósának, Pálfy Mór (1871–1930) geológusnak, születése 145. évfordulója alkalmából. Szülőföldjén köztudatba vinni személyiségét, tudományos érdemeit, emberi nagyságát. Származási helyének polgárai előtt felidézni büszkeségük, önbecsülésük e nem mindennapi forrását. További nem-titkolt célunk az Aranyos-vidéki magyar értelmiség találkozására lehetőséget biztosítani, közösségi érzete ápolása érdekében. Egyúttal az erdélyi magyar geológus közösségnek, a szakma széles köre képviselőjének is keretet teremteni, hogy leróják tiszteletüket az erdélyi földtan e kiválóságának emléke előtt. (A második oldalon rövid ismertető az ünnepeltről.)

A Konferencia helyszíne: Bágyon, Kultúrház

A Konferencia időpontja: 2016. december 10. szombat délután 5 órától

Jelentkezési határidő: 2016. december 5. a fejlécben megadott címek egyikére.

Tisztelettel megkérjük a jelen lenni szándékozókat, hogy a fejlécben megadott kapcsolat-címekre, lehetőleg időben (legkésőbb december 5-ig, de lehetőleg hamarabb), jelentkezzenek a kiadások helyes méretezése végett. Különösen áll ez a Kolozsvárról és Tordáról induló résztvevők esetében, a megfelelő méretű autóbusz bérlése érdekében. Az időben jelentkezők egy második körlevelet kapnak, a részletes programról és a Kolozsvárról Tordán át szállító ingyenes autóbusz menetrendjéről. Ugyancsak levélben jelezzék, amennyiben több személy kiskocsiba társulva érkezik a rendezvény helyszínére.

A konferencián felkért előadók fognak előadásokat tartani, de nem zárkózunk el attól, ha valakinek a témával kapcsolatban jelentős mondandója van, hogy őt is bevegyük a műsorba, azzal a feltétellel, hogy azt előzőleg egyezteti Wanek Ferenc társrendezővel (mobil telefon: 0745642430, vagy e-mail: wanek.ferenc@gmail.com)

Részvételi díj nincs.

A körülbelül egyórás előadás-sort követőn egy félórás kultúrműsor következik, majd szabad beszélgetés és állófogadás.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A rendezők   

    Keszeg Vilmos, Wanek Ferenc, Lengyel Hunor

Kolozsvár, 2016. november 15.

Röviden az ünnepeltről

Pálfy Mór (Bágyon, 1871. október 21–1930. augusztus 16. Budapest) az Erdélyben (Aranyosszéken) született magyar geológusok legnagyobbika születésének 145. évfordulóját ünnepeljük (mintegy elő megmozdulás, az 5 év múlva esedékes nagyon kerek, 150. éves jubileumára).

Középiskoláit Tordán kezdte, majd Kolozsvárott, az Unitárius Gimnáziumban végezte be. 1890-ben érettségizett, majd beiratkozott a Ferenc József Tudományegyetem Matematika és Természettudományi Karára. Itt Koch Antal (1843–1927) professzor hatására, érdeklődése véglegesen a földtan felé fordult. Már másodéves egyetemi hallgatóként ösztöndíjas gyakornok lett. Diákévei alatt két tudományos dolgozatával pályadíjat nyert. 1894- től Koch mellett egy évig volt Kolozsvárott tanársegéd, ugyanis tanárát – mikor azt a Budapesti Tudományegyetemre meghívták – követve a fővárosba költözött, ahol a Magyar Királyi Földtani Intézet egy betöltésre váró segédgeológusi állását pályázta meg.

Budapesti évei alatt nem csekély karriert futott be. Az Intézet keretében 1908-ban már osztály-főgeológus, sőt egy kényes korban, Lóczy Lajos (1849–1920) nyugdíjba vonulását követőn, a Tanácsköztársaság idején, őt nevezték ki az Intézet igazgatójának. A Földtani Társulat keretében is aktívan tevékenykedett, 1904-től első titkárnak (Koch Antal elnök mellett), 1916-tól másodelnöknek, majd 1920-ban elnöknek választotta meg a közgyűlés. Hosszú időn át a Bányászati és Kohászati Egyesületnek is választmányi tagja volt. Tudományos érdemeiért a Magyar Tudományos Akadémia 1916-ban tagjai közé választotta. Székfoglalóját, Az arany előfordulási viszonyairól az erdélyrészi Érchegységben címmel, igen nagyra értékelték kortársai. Tudományos hagyatéka ma is élő irodalmi forrásanyag. Több mint 70 szakdolgozatának legnagyobb része erdélyi vonatkozású, ezen belül is elsősorban az Erdélyi-szigethegység földtana képezte leginkább tanulmányainak tárgyát; kisebb mértékben, de vannak a Keleti-Kárpátok geológiájára és az Erdélyi-medence szerkezetére vonatkozó írásai is.

16. International Clay Conference

Az Agyagásványtani Szakosztály Közleménye.
Felhívjuk minden érdeklődő, potenciális résztvevő figyelmét, hogy a 
16th INTERNATIONAL CLAY CONFERENCE "CLAYS, FROM THE OCEANS TO SPACE" - Granada (Spain) 17-21 July 2017 rendezvényre megnyílt a regisztrációs és kivonat beküldési lehetőség. A konferencia tematikája és szekciói a http://www.16icc.org/sessions/ címen érhető el. Hallgatók és ifjú kutatók szakmai támogatására/konzultálására a Szakosztály szívesen áll rendelkezésre.
Üdvözlettel,
 Kristály Ferenc
 Agyagásványtani Szakosztály titkára

Riport a perlitről

Tisztelt Tagtársak, Érdeklődők!
A Földtudományos Forgatagon készült riportot a perlitől, Baksa Csaba elnök úrral, ma a Kossuth Rádió Trend - idők c. műsorában 17.05-kor lehet meghallgatni.

Földtani oknyomozás

Meghívó
a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából

FÖLDTANI KUTATÁSOK AZ OKNYOMOZÓ TUDOMÁNY TÜKRÉBEN

címen

a Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Területi Szervezet és a MTA Debreceni Akadémiai Bizottság Földtani Munkabizottság által szervezett előadóülésre.

Időpont: 2016. november 25. (péntek)
Hely: Debreceni Akadémiai Bizottság Székházának I. em. C terme
     (Debrecen, Thomas Mann u. 49.)
Kapcsolattartó:   
McIntosh Richard, Tel: 52-512-900/22207,    
e-mail: mcintosh.richard@science.unideb.hu

Program:
10.30 – 10.40  Megnyitó: Rózsa Péter, Kozák Miklós
    Levezető elnökök: Viczián István, Kozák Miklós, Rózsa Péter
10.40 – 11.00  Kozák Miklós – McIntosh Richard: Debrecen szülötte,
     egyetemünk diákja és tanára, a XX. század kiemelkedő geológusa,
     Székyné Dr. Fux Vilma
11.00 – 11.20  Tóth Álmos: Emlékezzünk Ferenczi István geológus
     professzorra
11.20 – 11.35  Kovács Viktória, Buday Tamás, Radics Tamás: Hővezetési
     vizsgálatok metamorf kőzeteken
11.35 – 11.50  Kovács Tamás: Talajhőmérséklet napi és évi járása debreceni
     adatsorok alapján
11.50 – 12.05  Encs Balázs, McIntosh Richard: RMR (Rock Mass Rating)
     kőzettest értékelés a Bükkben
12.05 – 12.20  Budayné Bódi Erika, Buday Tamás, Kozák Miklós,
     McIntosh Richard: A geotermikus energiahasznosítás térinformatikai
     háttere kelet-magyarországi alkalmazások példáján
    12.20 – 13.20  Ebédszünet (minden résztvevőt szeretettel várunk a házi BÜFÉ-ben)
13.20 – 13.35  Szepesi János, Lukács Réka, Soós Ildikó, Harangi Szabolcs:
     Nagy vastagságú piroklasztit sorozat vulkanológiai újraértelmezése a
     Tokaji-hegység északi részén
13.35 – 13.50  Hajnal Andor, Csámer Árpád, Palcsu László: A paksi
      atomerőmű környezetének sekélyföldtani és izotóphidrológiai vizsgálatai
13.50 – 14.05  Radics Tamás, Buday Tamás, McIntosh Richard: Petrográfiai,
      mikrotektonikai, hővezetési vizsgálatok álmosdi mélyfúrások metamorf
      magmintáin
14.05 – 14.20  Koleszár Péter, Papp István: Zárványok ásványos
      összetételének hatása betonacélok önthetőségére
14.20 – 14.35  Viczián István: Példák a szárazföldi üledékképződésre, iráni
      utazás geológus szemmel
    14.35 – 14.55    Kávészünet
14.55 – 15.10  Buzetzky Dóra, M. Nagy Noémi, Kónya József: Hogyan
     tisztítsuk meg vizeinket?
15.10 – 15.25  Kovács Eszter Mária, Kónya József, M. Nagy Noémi:
      La-bentonit szerkezeti érdekessége
15.25 – 15.40  Sörös András, Buday Tamás, Kozák Miklós: A nyírségi
      eltemetett vulkanizmus folyamatának és termékeinek geotermikai
      következményei egyszerű hőtranszport modellek alapján
15.40 – 16.00  Radics Tamás: Földtani érdekességek a Pireneusokban

Felsőoktatási műhely

Az ásványtani, kőzettani és geokémiai felsőoktatási műhelyek
éves találkozója

November 17 – 18. (csütörtök – péntek)
Miskolci Egyetem, Ásványtani-Földtani Intézet, A/3 Épület III. emelet, 3515 Miskolc, Egyetemváros
Szervezők: MFT ÁSVÁNYTAN-GEOKÉMIAI SZAKOSZTÁLY, AGYAGÁSVÁNYTANI SZAKOSZTÁLY, OKTATÁSI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI SZAKOSZTÁLY,
MTA GEOKÉMIAI, ÁSVÁNY- ÉS KŐZETTANI TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGÁNAK FELSŐOKTATÁSI MUNKABIZOTTSÁGA,
MISKOLCI EGYETEM ÁSVÁNYTANI-FÖLDTANI INTÉZET
Program
November 17. (csütörtök) 13:00 – 14:00 érkezés, regisztráció, büfé (Miskolci Egyetem C/2 épület (Műhelycsarnok)

14:00 – tól: A vendéglátó Miskolci Egyetem Ásványtani-Földtani Intézet bemutatása
moderátor: Mádai Ferenc
helyszín: Miskolci Egyetem C/2 épület (Műhelycsarnok) 205. terem

14:00 – 14:10 Megnyitó, köszöntő (Szűcs Péter, Mádai Ferenc, Weiszburg Tamás)
14:10 – 14:30 Összefoglaló ismertetés az Ásványtani-Földtani Intézetről (Mádai Ferenc) 14:30 – 14:40 Részvételünk az EU nyersanyagpolitika fejlesztésében: INTRAW, CHPM H2020 projektek eredményei az intézet részéről (Mádai Ferenc, Németh Norbert)
14:40 – 14:50 A CriticEl projekt folytatása 1: REE indikáció a Bükkben (Németh Norbert)
14:50 – 15:00 UNEXMIN H2020 projekt kezdeti eredményei; CriticEl projekt folytatása 2: Úrkút karbonátos Mn-érc (Zajzon Norbert)

15:00 – 15:20 kávészünet

15:20 – 17:00 laborlátogatások két (váltott) csoportban:
1. Integrált Alkalmazott Földtudományi Laboratórium (Műhelycsarnok: kőzetmechanikai, geotechnikai, előkészítés-technikai, bio-eljárástechnikai, nano-eljárástechnikai laboratóriumok)
2. Az intézet nagyműszeres laboratóriumai és oktatási gyűjteményei (EPMA, XRD, XRF, optikai, mintaelőkészítő laboratóriumok; ásványtani, teleptani, környezeti ásványtani, földtani gyűjtemények)

17:00 – 17:10 Új Sr-izotóp koradatok a Központi Parathetysből (Less György)
17:10 – 17:20 A Dudás-gyűjtemény – feladatok, lehetőségek (Szakáll Sándor)
17:20 – 17:30 Középső triász karbonátplatformok fejlődése (Velledits Felicitász)
17:30 – 17:40 Kapcsolódások az anyagtudomány felé (Kristály Ferenc)
17:40 – 17:50 CriticEl projekt folytatása 3: szénhez kapcsolódó ritkaelem kutatás (Horváth Réka)
17:50 – 18:00 ME AAPG és SEG Student Chapterek bemutatkozása (Bulátkó Kornél, Leskó Máté)
18:00 – 18:10 Az asvanykincs.hu honlap bemutatása (Földessy János)

19:30 – 21:30 Szakmai est: önköltséges vacsora Bonfini étterem (Kikelet Club Hotel), Miskolctapolca, Fenyő u. 7.
   
November 18. (péntek) 09:00 – 12:00
Helyszín: Miskolci Egyetem Ásványtani-Földtani Intézet XIII. előadó (A/3 3. emelet 315)

9:00 – 9:45 A felsőoktatási alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló 18/2016 (VIII. 5.) új EMMI rendelet nyomán a szakterületünket érintő (kutató és mérnöki) szakoknál a következő hónapokban elvégzendő intézményi tanterv- és tantárgyfejlesztési feladatok. Beszámolók: az egyes intézmények képviselői; moderátor: Weiszburg Tamás

9:45 – 10:00 Az Év ásványa és Év ősmaradványa program (beszámoló: Gherdán Katalin) valamint az Év ásványi nyersanyaga program (beszámoló: Mádai Ferenc) 2016-os tapasztalatainak rövid összesítése, a 2017-es tervek bemutatása.

10:00 – 12:00 A résztvevő társintézmények és szakmai műhelyeik 2015/2016-os főbb alkalmazott és alapkutatási eredményeinek, beruházásainak, fejlesztéseinek, oktatási helyzetének, együttműködéseinek rövid bemutatása. A társintézmények együttműködésének fejlesztésére irányuló tervek, lehetőségek megvitatása (pl. hallgatói, oktatói mobilitási ablakok, terepi programok). moderátor: Weiszburg Tamás

1.) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Török Ákos) (10 perc)
2.) Debreceni Egyetem (Rózsa Péter) (10 perc)
3.) Eötvös Loránd Tudományegyetem Ásványtani Tanszék (Weiszburg Tamás) (10 perc)
4.) Eötvös Loránd Tudományegyetem Kőzettan- Geokémiai Tanszék (Harangi Szabolcs, Oláh István) (10 + 10 perc)
5.) Herman Ottó Múzeum (Fehér Béla) (10 perc)
6.) Magyar Természettudományi Múzeum (Jánosi Melinda) (10 perc)
7.) Pásztói Múzeum (Gherdán Katalin) (10 perc)
8.) Pécsi Tudományegyetem (Kovács János) (10 perc)
9.) Szegedi Tudományegyetem (M. Tóth Tivadar) (10 perc)

12:00 Zárszó (Harangi Szabolcs)

     A rendezvényre várjuk minden, nem a felsőoktatásban aktív tagtársunkat is, kiemelten azokat, akik munkaadóként hajlandók visszajelzéseikkel segíteni az egyetemeink által nyújtott képzések munkaerő piaci beágyazottságának javítását.


További információ:

Helyi szervezési és technikai kérdések:
Mádai Ferenc intézetigazgató (ME, Ásványtani-Földtani Intézet, főszervező),
e-mail: askmf@uni-miskolc.hu

Program, szakmai részvétel:
Kis Annamária titkár (MTA GÁK FOM),
e-mail: annamari.kis@gmail.com, tel.: 06-30-3945869

Földtudományi határterületek

Földtudományi határterületek, 2016

A Magyar Geofizikusok Egyesületének előadóülés-sorozata

      Az elmúlt évek rendezvényei folytatódtak olyan témákkal, amelyek kapcsolatot jelentenek Egyesületünk és a Földtudományi Civil Szervezetek Közösségében (FöCiK) társult szervezetek között. A most hirdetett előadóülés társrendezője, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat ugyan nem tagja a Közösségnek, de a karszt- és barlangkutatás ezer szállal kötődik a földtani kutatáshoz. Sikeres és sikertelen kísérletek egész sora történt már a geofizikai módszerek barlangkutató alkalmazásának területén, és nagyon sok geológus és geofizikus (volt) barlangász.
      A november 16.-án tartandó előadóülésen két „state of art” elóadás foglalkozik majd a speleológia és a geofizika kapcsolatával, majd három előadásban fogunk hallani egy-egy kutatásismertetést. Arra számítunk, hogy az előadásokat követő szabad hozzászólások során fel tudjuk majd vázolni a tágabban vett geofizikai módszerek barlangkutató alkalmazásának jövőképét.
      Mint az előadóülés-sorozat mindegyike, ez a rendezvény is nyilvános, nemcsak a FöCiK és az MKBT szervezeteinek tagságát, hanem minden, a téma iránt érdeklődőt várjuk. Az előadóülés helyszíne a Magyar Bányászati Hivatal konferenciaterme a volt Eötvös Loránd Geofizikai Intézet volt épületében (Budapest, 1147 Kolumbusz u. 17-23.).

2016. november 16, szerda, 14 óra

Párbeszéd: barlangászok és geofizikusok
 (geofizikai módszerek a karszt- és barlangkutatásban)

Napirend:

Leél-Őssy Szabolcs (MKBT/ELTE): A hazai barlangkutatás helyzete a közelmúltban és napjainkban
Törös Endre, Pattantyús-Ábrahám Miklós, Prónay Zsolt, Neducza Boriszlav (MFGI):
Az üregkutatás geofizikai módszerei, esettanulmányok.
Kávészünet
Surányi Gergely (ELTE): Kozmikus üregkutatás (sűrűséginhomogenitások kutatása nagy energiájú kozmikus müonok segítségével)
Bagi István, Czeglédi Balázs (Geogold Kárpátia Kft): A geofizikai módszerek alkalmazása a karszt és barlangkutatásban
Kandra Lajos (Burken Kft): Innováció a 3D lézeres felmérés területén. Tapasztalataink és eredményeink magyarországi viszonylatban
Mindegyik előadás után időt biztosítunk kérdésekre, hozzászólásokra.

A kávészünetben, illetve az előadások után vendégeinknek lehetőségük nyílik az MFGI Eötvös Loránd Emlékgyűjteményének, és/vagy a volt ELGI geofizikai műszerkiállításának megtekintésére (szakértő vezetéssel).

2. PannEx szeminárium

A Magyar Tudományos Akadémia Földtudományok Osztálya
Meteorológiai Tudományos Bizottságának Agro- és Hidrometeorológiai Albizottsága
tisztelettel meghívja Önt

A mezőgazdasági tevékenységek alkalmazkodása
az időjárási és éghajlati szélsőségekhez –
Második PannEx magyar nemzeti szeminárium
című tudományos ülésre

Az ülés időpontja: 2016. november 17. (csütörtök), 9 óra
Helyszín: MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet: 1022 Budapest, Herman Ottó út 15.

PROGRAM

9.00    A GEWEX tevékenysége. José Camacho, scientific officer, World Meteorological Organization

9.20    A PannEx lehetőségei és feladatai. Lakatos Mónika PhD, éghajlati szakértő, Országos Meteorológiai Szolgálat

9.40    A modelleredmények hasznosíthatósága. Szépszó Gabriella PhD, meteorológus, Országos Meteorológiai Szolgálat

10.00    Az éghajlatmodellek szerepe a mezőgazdasági döntéstámogatásban.
Bartholy Judit, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pongrácz Rita PhD, egyetemi adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem

10.20    Terméshozam becslése műholdas információk figyelembe vételével.
Surek György, osztályvezető, Földmérési és Távérzékelési Intézet

10.40    Döntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben. Jolánkai Márton, a mezőgazdasági tudomány doktora, egyetemi tanár, Szent István    Egyetem, Tarnawa Ákos PhD, egyetemi adjunktus, Szent István Egyetem

11.00    Kukorica hozamérzékenységének vizsgálata a DSSAT döntéstámogató technológia transzfer modellel. Neményi Miklós, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem, Nyéki Anikó, tanársegéd, Széchenyi István Egyetem, Milics Gábor PhD, egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem, Kovács Attila József PhD, intézetigazgató, Széchenyi István Egyetem

11.20–11.40: Szünet

11.40    Virágzás ideje és az éghajlatváltozás. Templ Barbara, Magyar Tudományos Akadémia, Ökológiai Kutatóközpont

12.00    A magyarországi öntözés fejlesztése. Harangozó Mária, osztályvezető, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Molnár Péter, öntözési szakreferens, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Becsákné Tomay Enikő, öntözési szakreferens, Országos Vízügyi Főigazgatóság

12.20    Aszálymonitoring az ImagineS projekt eredményei alapján az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Tóth Helga, meteorológiai fejlesztő, Országos Meteorológiai Szolgálat, Szintai Balázs PhD, osztályvezető, Országos Meteorológiai Szolgálat, Kullmann László PhD, meteorológiai fejlesztő, Országos Meteorológiai Szolgálat

12.40    A klímaváltozás hatása a fák növekedésére. Berki Imre, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, egyetemi docens, Nyugat-   magyarországi Egyetem

13.00    Erdészeti klímaosztályok lehatárolása, a FAI index. Führer Ernő, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, tudományos tanácsadó, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Erdészeti Tudományos Intézet

13.20    Mesterséges intelligencia alkalmazása a mezőgazdaságban és szerepe a fenntarthatóságban. Molnár Sándor, a matematikai tudomány kandidátusa, intézetigazgató, egyetemi  tanár, Szent István Egyetem

Hosszabított nyitva tartás

Tisztelt Tagtársak, Érdeklődők!
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Országos Földtani Szakkönyvtára (fél éves próbaidővel)  hétfőnként meghosszabbított nyitva tartással, 18.00 óráig várja a földtani irodalomban böngésző dolgozókat, diákokat!

INTRAW Workshop Brüsszelben

Dear colleague,

The INTRAW project team cordially invites you to participate in a workshop on future scenarios on international raw materials provision. This workshop will be held on 30 November 2016 (morning) in Brussels in the framework of the first edition of the “Raw Materials Week” (28 November to 2 December 2016) organised by the European Commission (DG Grow).

The INTRAW project has been launched in early 2015 as part of the European Commission’s Horizon 2020 Programme for Research & Innovation to foster international cooperation on raw materials. INTRAW has been set up to map and develop new cooperation opportunities related to raw materials between the EU and other technologically advanced countries, such as Australia, Canada, Japan, South Africa and the United States.

In this workshop, participants will be invited to comment and elaborate on three different possible futures for global raw materials provisioning in 2050. This attempt to look into the long-term future of the mineral raw materials world will be used to explore two pathways: 1) how to prepare for the three scenarios; and 2) which is the desired scenario and how to safeguard against the others.

Scenarios are a particularly useful tool to navigate in a changing world, providing insight that contributes to increase the consistency of strategic decisions. Forward looking activities related to mineral raw materials are scattered, dispersed and heterogeneous. Developing scenarios on raw materials provision from a European perspective is useful to define recommendations for present-day EU policies and research strategies to bring about a desired future.

You will find the agenda and more information about this event at the following link. Participation in this event is free of charge but registration is mandatory until 25 November 2016. To register, please use this form.

We very much look forward to welcoming you at the INTRAW workshop!

Geológusok Kovásznán

Spontánul énekelték a magyar himnuszt a résztvevők. A szerző felvétele

A október végén Kovásznán tartották a XVIII. alkalommal megszervezett Székelyföldi Geológustalálkozót. A háromnapos esemény résztvevői pénteken szakmai túrán ismerkedtek a környékkel, Bányai János kézdivásárhelyi szülőházánál emlékplakettet lepleztek le a geológus emlékére. Szombaton a kovásznai művelődési központban víz, só, tektonika tematikával előadásokra került sor. Az értekezleten kiemelten méltatták lapunk főmunkatársa, Kisgyörgy Zoltán geológus tevékenységét, akit 80. születésnapja alkalmával köszöntöttek a fórumon. A találkozóra kiadott kivonatos füzetben is teret szenteltek tevékenységének, élete fontosabb mozzanatainak, néhány meghatározó cikke is megjelent a kiadványban.

Az első öt találkozóra Sepsiszentgyörgyön került sor, a következő öt Csíkszeredában zajlott, ezt követően úgy döntöttek, az eseménynek vándorjelleget adnak, felkeresik a székelyföldi városokat. Idén Kovásznára esett a választás. Az esemény székelyföldi és Székelyföldet kutató földtanos szakemberek összejövetele, ugyanakkor baráti találkozó is, ahol lehetőség van egymás és egymás munkájának megismerésére, a fiatal és az idős nemzedék összehozására. A fiatalok végzik az aktív tudományos kutatást, az időseknek viszont óriási terepismeretük van, ezt kell összehangolni – mondta el érdeklődésünkre Papucs András, a rendezvény szervezője, akit munkájában Barabás Emese segített.
Nem szokványosan kezdődött a szombati előadások sora. Komlóssy György magyarországi kutató geológus az ’56-os (akkor ő 18 éves volt) eseményekre emlékezett. Elmondta, az akkori történések vezették a geológusi pályára. Történésznek készült, de a forradalom leverése elvette kedvét a történelemtől, így választotta a geológiát. A geológia is egyfajta történelem – jegyezte meg. Komlóssy ajándékot is hozott a jelenlévőknek: vetítet képes előadásban, a forradalom idején készült fényképekkel aláfestve hangzott el Márai Sándor Mennyből az angyal című verse. A mű drámai hatása nem maradt el, a jelenlévők spontánul álltak fel és énekelték el a magyar himnuszt.
Kisgyörgy Zoltán Bányai János (1886, Kézdivásárhely–1971, Székelyudvarhely, tanár, geológus, muzeológus, a Székelység című folyóirat alapítója és szerkesztője) hagyatékáról szóló vetített képes előadást mutatott be, a maga humoros stílusában elevenítette fel, hogyan lett geológus. Unitárius pap szeretett volna lenni, de a kommunizmusban szülei eltanácsolták ettől. Majd színésznek készült, végül Harkó József osztályfőnöke biztatására választotta a geológusi pályát.

Szerző: Bokor Gábor

Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/96648/geologusok_kovasznan#.WBomCEAb4w0.facebook

Oknyomozó földtudomány

A Magyar Tudományos Akadémia Földtudományok Osztálya
tisztelettel meghívja Önt az
Oknyomozó földtudomány: a geoszférák fejlődése és kapcsolatrendszere
című tudományos ülésre

Időpont: 2016. november 9. (szerda), 10 óra
Helyszín: MTA Székház, Felolvasóterem
1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. I. emelet

Levezető elnök: Vörös Attila, az MTA rendes tagja, osztályelnök

PROGRAM

10.00    Alpi hegységképződés és a Pannon-medence kialakulása: Horváth Ferenc, az MTA doktora, Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai és Űrtudományi Tanszék

10.30    Geoszférák harca: litoszféra-asztenoszféra kölcsönhatás és földkéregfejlődés:  Harangi Szabolcs, az MTA doktora, Eötvös Loránd Tudományegyetem Kőzettan- Geokémiai Tanszék

11.00    A Föld különleges légkörének kialakulása és fejlődése: Mészáros Ernő, az MTA rendes tagja, MTA Veszprémi Területi Bizottsága

11.30    A földtörténet rendkívüli eseményeinek oknyomozása: Pálfy József, az MTA levelező tagja, Eötvös Loránd Tudományegyetem Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék és MTA-MTM Paleontológiai Kutatócsoport

Klímaváltozás a múltban és jelenben

A Pannon Egyetem,
a Bakonyi Természettudományi Múzeum Baráti Köre közhasznú egyesület,
a Magyar Természettudományi Múzeum Bakonyi Természettudományi Múzeuma
tisztelettel meghívja a

KLÍMAVÁLTOZÁS A MÚLTBAN ÉS A JELENBEN c.
természettudományos ismeretterjesztő konferenciára
(12 - 99 éves korosztály számára)

A rendezvény főszervezői: Gelencsér András, Katona Lajos Tamás
A rendezvény fővédnöke Juhász Árpád
Helyszín: Pannon Egyetem Polinszky Előadó - Veszprém, Wartha Vince u. 1.
Időpont: 2016. november 19. 10:00-15:30

10:00-10:10    A konferencia megnyitása
10:10-10:30    Kordos László: Az emberi jelenségekről és a szép új világról
10:30-10:50    Pálfy József: Kihalások és a klímaváltozások
10:50-11:10    kávészünet
11:10-11:30    Magyari Enikő: Pollenekbe zárt klímaváltozás: az utolsó 30
                       ezer év hideg-meleg fluktuációi
11:30-11:50    Pazonyi Piroska: A Kárpát-medence jégkorszaki
                        klímaváltozásai az emlősfaunák  paleoökológiai elemzése
                        alapján
12:00-13:00    ebédszünet
13:00-13:20    Báldi Katalin: Mit mondanak a foraminiferák a globális
                        felmelegedésről és az őskörnyezetről?
13:20-13:40    Mindszenty Andrea & †Bárdossy György: Klíma-történet és
                        geológia
13:40-14:00    Sinigla Mónika: A zuzmófajok válasza a klímaváltozásra –
                        helyi észrevételek és  hipotézisek
14:00-14:15    kávészünet
14:15-14:35    Harangi Szabolcs: Vulkánkitörések és a klímaváltozás
                        kapcsolata
14:35-14:55    Juhász Árpád: Gleccserek, a Föld hőmérői
14:55-15:15    Gelencsér András: Éghajlatváltozás és emberi tevékenység
15:15-15:30    A konferencia bezárása

A konferencia  MINDENKI SZÁMÁRA INGYENES,
de regisztációhoz kötött 2016. 11. 15-ig: btmbk.zirc@gmail.com
+36 (30) 419 6950

A rendezvény támogatói: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, Balluff, Szilvásvölgyi Termelő és Szolgáltató Kft.

Rendkívüli közgyűlés

MEGHÍVÓ
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT
165. Rendkívüli Közgyűlésére

Helyszín: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Díszterme,
1143 Budapest, Stefánia út 14., II. emelet

Időpont: 2016. november 3. (csütörtök) 12.30 óra

Határozatképtelenség esetén a Közgyűlést az eredetileg meghirdetett helyszínen, változatlan napirenddel
2016. november 3-án (csütörtökön) 15.00 órára hívom össze.

Napirend
Himnusz
  1. Elnöki megnyitó  - Baksa Csaba    
  2. Alapszabály módosítás a PTK előírásai szerint  -  Cserny Tibor
  3. Személycsere a Magyar Földtanért Alapítvány kuratóriumában  -  Baksa Csaba
  4. Egyebek  
Bányászhimnusz

A Közgyűlésre mindenkit szeretettel várunk!
Jó szerencsét!

Baksa Csaba sk.

Inverziós Ankét

MEGHÍVÓ

A Miskolci Egyetem Geofizikai Tanszéke, MTA Miskolci Akadémiai Bizottság Geoinformatikai Munkabizottsága,
MGE Észak-magyarországi Csoportja

tisztelettel meghívja Önt
2016. november 14-én
az MTA Miskolci Akadémiai Bizottság Székházában
(Miskolc, Erzsébet tér 3.)
tartandó

INVERZIÓS ANKÉT
c. rendezvényre.

Jelentkezés: gfka@uni-miskolc.hu
Tel.: 46-565-111, 11-09 mellék

Az előadásokon 1 db számítógépes projektor használható.

PROGRAM

10.00    MEGNYITÓ
10.05    DRAHOS DEZSŐ, GALSA ATTILA: Laterolog ellenállás mérések statisztikus szemléletű kiértékelése
10.30    TÓTH GYULA, VÖLGYESI LAJOS: A QDaedalus mérések kiértékelése
10.55     PRÁCSER ERNŐ: A Schumann rezonancia modellezése, a mérések inverziója
11.20     SOMOGYINÉ MOLNÁR JUDIT: Új mérő-adatgyűjtő-feldolgozó szoftver fejlesztése az akusztikus sebességek vizsgálatára

11.45-12.00 SZÜNET

12.00     TURAI ENDRE, TÓTH MÁRTON, FÖLDESSY JÁNOS: Meddőhányó állapotvizsgálata geoelektromos geofizikai módszerekkel
12.25     SZABÓ NORBERT PÉTER, DOBRÓKA MIHÁLY: Karotázs szelvények faktoranalízise, mint inverz feladat
12.50    TÓTH ZOLTÁN: Tengeri szeizmikus mérések navigációs adatainak utófeldolgozása

13.15-14.15    EBÉD

14.15    TURAI ENDRE, BARACZA MÁTYÁS KRISZTIÁN, SZŰCS PÉTER, FEJES ZOLTÁN: A Hernád mentén végzett vízkutatási célú multielektródás mérések eredményei
14.40    BALOGH GERGELY PÁL, SZABÓ NORBERT PÉTER: Mérnökgeofizikai szondázási adatok robusztus faktoranalízise
15.05    CZEGLÉDI BALÁZS, LUDVÁN BRIGITTA: Szeizmikus tomográfia - esettanulmány
15.30    CZIROK LILI: A Pannon-medence neotektonikus feszültségviszonyainak vizsgálata a földrengések fészekmechanizmusainak inverziójával
15.55    PAP VIKTÓRIA, BALÁZS LÁSZLÓ: Rekurzív módon megadott direkt feladat megoldásán alapuló egyenáramú elektromos mérések inverziója

16.20-16.35    SZÜNET

16.35    NÁDASI ENDRE, TURAI ENDRE: Az Irota közelében gyűjtött magnetotellurikus adatok 3D inverziója
17.00    KISS ANETT, DOBRÓKA MIHÁLY, TURAI ENDRE: Új eredmények a Gerjesztett Polarizációs adatok feldolgozásában
17.25    ABORDÁN ARMAND: Factor analysis of Alaska well logs
17.50    DANIEL ODURO BOATEY NUAMAH: Application of 3D Euler Deconvolution and 2D Inverse modeling to basinal depth estimation
18.15    UTKU KALE: Preliminary investigations in the field of robust tomography
18.40    JAMAL ASFAHANI, M. TLAS: Interpretation of Self-Potential Anomalies due to Simple Geometric-Shaped Structures by Developing an Approach Based on Linear Optimization

19.05     ZÁRSZÓ

NosztalGEO 2016

NosztalGEO 2016
50 éves az Alföldi Területi Szervezet
Szeged, 2016. november 11.

A NosztalGEO–t ötödik alkalommal rendezi meg az MFT Alföldi Területi Szervezete, mely idén megalakulásának 50. évfordulójára ezzel a rendezvénnyel emlékezik. 1966. november 17-én Szegeden a Tisza Szálló éttermében alapították: Koch Sándor elnök, Dank Viktor társelnök és Mezősi József titkár. A szénhidrogén-kutatás (második) fénykorát jelentő hatvanas évek alföldi eredményei (kiemelten Algyő, 1965) predesztinálták megalapítását. Nagy megtiszteltetés, hogy az alapító Dank Viktor és Algyő mezőhöz kapcsolódóan Dobos Irma elfogadta meghívásunkat, és előadásaikkal tüntetik ki rendezvényünket.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is fontos célunknak tartjuk összehozni a "már régóta fiatal" kollégákat egymással és a "még nem olyan régóta fiatal" szaktársakkal. Természetesen az eseményről nem maradhat el a halászlé és a túrós csusza sem.
Az előadónap tervezett programja:
10:00-10:15    Köszöntő
10:15-10:40    Dank Viktor: 50 éve Szegeden alakult meg a Földtani Társulat Alföldi Területi Szervezete
10:40-11:05    Dobos Irma: A mélységi vízbeszerzési szakvéleményezés történeti vázlata
11:05-11:20    Kiss Balázs: „Azok a 60-as évek…” a Szegedi medence fénykora
11:20-11:40    Kávé szünet
11:40-12:05    Szanyi János: Az Alföld felszín alatti víz termelése az elmúlt 50 év tükrében
12:05-12:30    Kiss Károly: Jelen, jövő – Magyarországi szénhidrogén kutatás
12:30-12:55    Püspöki Zoltán: Alföldi negyedidőszaki víztartó képződmények nagyfelbontású rétegtani tagolási lehetősége
12:55-14:00    Ebéd (halászlé, túrós csusza)
14:00-14:25    Lux Marcell, Boncz László, Radovics Balázs (MOL Nyrt.): Az Észak-Magyarországi Paleogén-medence CH rendszere.
14:25-14:50    Palcsu László: Nemesgázok a vízben: korolás és paleoklíma
14:50-15:15    Tóth Tamás (PetroHungária Kft.): Szeizmikus mérések ma és holnap: egy száz éves geofizikai kutatási módszer jövője
15:15-15:40    Lemberkovics Viktor, Pável Edina, Farkas Kolos (RAG Hungary Kft.): A miocén rétegek kutatása az Alföldön - kihívások és lehetőségek a hazai szénhidrogén-kutatás jövőjében
15:40-16:05    Pákozdi Gábor, Amran Ahmed, Kiss Balázs (MOL Nyrt.): Különböző áteresztőképességű tárolók CH kutatási lehetőségei a MOL Magyarország 2016-os rétegrepesztési kampányának tükrében
16:05-16:30 Márton Béla (Vermilion Energy): Szénhidrogén-rendszerek a Battonya–Pusztaföldvár-háton
16:30-        Zárszó

Időpont: 2016. november 11. (péntek)
Helyszín: Tisza Szálló, 6720 Szeged, Széchenyi tér 3.
Részvételi díj, regisztráció:
Részvételi díj nincs, regisztráció szükséges (Raucsikné Varga Andrea: raucsikvarga@geo.u-szeged.hu; Kiss Balázs: bakiss@mol.hu; Szanyi János: szanyi@iif.u-szeged.hu). Támogatást szívesen fogadunk.
Az Alföldi Területi Szervezet (al)számla száma: 10200201-28610746-00000000
Fő támogatók:    MOL NyRt., SZTE, Békés-Drén Kft.

A rendezvény résztvevői számára kedvezményes szállás lehetőséget biztosít a Tisza Szálló. Foglalási igény esetén legyenek szívesek hivatkozni a rendezvényre (NosztalGEO 2016). Szobafoglalás:
Telefon: (+36) 62 478 278
Mobil: (+36) 30 201 5586
E-mail: szobak@tiszahotel.hu; info@tiszahotel.hu; www.tiszahotel.hu

Emlékérmek

Tisztelt Tagtársak!
A 2017. évi Közgyűlésen átadandó Lóczy Lajos emlékplakett, és  Kertész Pál emlékérem odaítéléséhez várjuk indoklással ellátott, legalább fél oldalas előterjesztéseiket, 2016. nov. 15-ig, a Társulat e-mail címére: mft@mft.t-online.hu.
A Lóczy Lajos emlékplakettet a Társulat azon tagjainak adományozza, akik a földtudományok terén végzett kiemelkedő, illetve tartósan eredményes oktatási és közművelődési tevékenységet végeznek.
A Kertész Pál emlékérmet a Társulat azon tagjainak adományozza, akik a mérnökgeológia és környezetföldtan terén végzett tartósan eredményes tudományos és gyakorlati munkát végeznek, elősegítik a mérnökgeológia és környezetföldtan hazai elismertségét és megismertetését, szorosabbá fűzik kapcsolatukat a rokon tudományokkal. Jelentősen hozzájárulnak e területek tudományos eredményeinek hazai és nemzetközi megismertetéséhez
Évente egy-egy érem, illetve plakett adható ki.
Az emlékérmek odaítéléseinek részletes feltételeit, az eddig kitüntetetteket, honlapunk (www.foldtan.hu) Kitüntetések menüpontjában találják.

Év Ősványa 2017 szavazás

Kedves Kollégák, Érdeklődők!
Játsszanak velünk!
Válasszuk ki együtt, mi legyen 2017-ben az Év ásványa, az Év ősmaradványa, és az Év nyersanyaga.
Három-három jelöltre lehet szavazni a www.evasvanya.hu
és www.evosmaradvanya.hu weboldalakon,
vagy az Év ásványa, illetve az Év ősmaradványa facebook-oldalakon, október 31-ig.
Az Év nyersanyagára négy jelöltet állítottunk, itt november 9-ig tart a szavazás a www. foldtan.smartportal.hu/evnyersanyaga2017. oldalon, illetve a facebookon.
A fenti oldalakat honlapunk (www.foldtan.hu) nyitóoldaláról is el lehet érni!
A szavazás mai állása szerint az ősmaradványok között a barlangi medve vezet, mögötte szorosan a Parascutella, míg harmadik helyen a Congeria áll.
Az ásványjelöltek közül egyelőre a kvarc vezeti a listát, őt követi az azurit és malachit testvérpár, a sort a gipsz zárja.
Most még van lehetőség kedvencét szavazathoz juttatnia! Keresse a fenti internetes oldalakat, és szavazzon!
A nyertesek november 12-én és 13-án, a Magyar Természettudományi Múzeumban rendezett Földtudományos Forgatagon mutatkoznak be a nagyközönségnek, ahol foglalkoztató gyermek- és felnőttprogramokkal, előadásokkal várjuk az érdeklődőket

ELUSCSEG előadás

Tisztelt Tagtársak, Érdeklődők!

Az Eötvös Loránd University Student Chapter of the Society of Economic Geologists és a Magyarhoni Földtani Társulat Nyersanyagföldtani Szakosztálya tisztelettel meghívja az érdeklődőket soron következő előadására:

Előadó: Dr. Molnár Ferenc (Finn Geológiai Szolgálat)

Az előadás címe: A földtani alapkutatás jelentősége nyersanyagtelepek gyakorlati kutatásában – példák Finnországból

Időpont: 2016. október 27., 17.00

Helyszín: Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/c, 00-524 (Mauritz-terem)

Az év ásványa: a Gránát - 7. rész

Válaszd ki a gránát utódját, szavazz a 2017-es év ásványáról!

AZ ÉV ÁSVÁNYA: A GRÁNÁT – 7. rész

2016-ban a gránátot választották az év ásványává. Ebből az alkalomból blogunkon egy sorozatot jelentetünk meg e sokoldalú ásványról (voltaképpen ásványcsaládról). Arról, hogy mik a gránátok, a sorozat bevezető része ír. Az eddig megjelent írások listája e bejegyzés végén található.

Írta: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)

Sorozatunk első részében megemlékeztünk arról, hogy az „Az év ásványa” és más hasonló titulusok ihletője az amerikai Time magazin által 1927 óta kiosztott „Az év embere” (Man of the Year) cím, mely 1999-től a „politikai korrektség” jegyében „Az év személyisége” (Person of the Year) megnevezést viseli. Bár 1998 óta egy online szavazást is tartanak („People’s Choice”), a nyertes kiválasztása addig és azóta is a Time szerkesztőinek feladata volt, függetlenül „az emberek választásának” eredményétől.

Nos, az év ásványa esetében nincs így. A mi választásunk demokratikusabb, mint az év embere cím esetében, ugyanis a szavazás nyilvános, és mindenkinek számít a véleménye annyi szépséghibával, hogy csak egy szűkebb szakmai kör által kiválasztott három jelölt egyikére lehet szavazni. Mivel közeledik az év vége, és a cím első büszke nyertese, a gránát nemsokára kénytelen lesz átadni a helyét az új kiválasztottnak, ideje, hogy e blogban is bemutassuk a három jelöltet – már csak azért is, mert a szavazás október 31-ével lezárul.

A választás három indulója – mely egy furcsa árukapcsolás révén tulajdonképpen négy – a következő: a gipsz, a kvarc és a gyakorta együtt előforduló azurit–malachit páros.

A három jelölt, amint közösen kampányol egy könyvjelzőn

A blog írójának, bár van kedvence a jelöltek között, nem tiszte, hogy valamelyikük mellett korteskedjen. A gránát viszont nem is tudna, pedig az indulók egyike igazán közel áll hozzá. Ez az ásvány a kvarc, amely a gránáttal olykor fölöttébb szoros együttlétben található. Példa erre a két ásványnak a bemutatott képen látható írásos szövetű összenövése is. Ez a kőzetszövet (amelynek legismertebb példája a földpát- és a kvarckristályok összenövése az írásgránitban) azt jelzi, hogy a két ásvány egy időben kristályosodott ki – a konkrét esetben, a vizsgálatok szerint, 720 °C-on.

Gránát (spessartin) és kvarc írásos összenövése az olaszországi Sivigia gránitpegmatitjában, (a) a kézipéldány, (c) vékonycsiszolat mikroszkópi képe polarizált fényben, rózsaszín mezők: gránát (spessartin), fehér mezők: kvarc(A képek forrása: Zhang, C., Giere, R., Stuenitz, H., Brack, P., Ulmer, P., 2001. Garnet-quartz intergrowths in granitic pegmatites from Bergell and Adamello, Italy. Schweizerische Mineralogische und Petrographische Mitteilungen, 81: 89–113, Chunfu Zhang szívességéből)

Bár e szavazáson nincsen érvényességi küszöb, a Magyarhoni Földtani Társulat „Gyűjthető múlt” című programjának önkéntesei azt szeretnék, hogy a lehető legtöbben kinyilvánítsák véleményüket arról, mi legyen a 2017-es év ásványa. Kedvcsinálóul mellékeljük a három jelölt melletti „kortesbeszédeket”, valamint a kiváló ásványfotós, Tóth László által készített portrékat, amelyek a program honlapjáról származnak.

Gipsz (kalcium-szulfát, szerkezetébe épült kristályvízzel; kristályrendszere egyhajlású)

Mindennapjaink kereteit adja. Lehet fal (gipszkarton), lehet a törött kézen-lábon rögzítés, lehet a csavarokat falban tartó kötőanyag. De volt a római korban ablakszem („lapis specularis”), a középkorban ereklyetartók és szentképek fedőlapja („máriaüveg”). Kialakulása semlegesíti a savas bányavizeket, megóvja élővilágukat. Hiába gyönyörűek kristályai, puhasága miatt nem lehet drágakő. Hazánkban sokfelé gyűjthető, szép kristályokként is.

Gipsz jellegzetes egyhajlású kristályainak csoportja
(Fotó: Tóth László)

Kvarc (szilícium-dioxid; kristályrendszere háromszöges)

A folyók homokjaként és az építkezési sóder kavicsaiként mindenki ismeri. Kemény. Szépségét drágakőváltozatainak hosszú sora jelzi (hegyikristály, ametiszt, rózsakvarc, jáspis, kalcedon stb.). Nélküle nem lenne üveggyártás, kvarcóra, szilícium a számítógépeinkhez vagy éppen szolárium. Hazánkban sokfelé gyűjthető, szép kristályokként is.

Kvarc kissé rozsdafoltos, jogar alakú kristályai („jogarkvarc”)
(Fotó: Tóth László)

Azurit és malachit
(némileg különböző összetételű réz-karbonát-hidroxidok; kristályrendszerük eltérő, de mindkettőé egyhajlású)

Színes testvérpár. A malachit zöld drágakőként és díszítőkőként a legismertebb, színezőanyagnak is használták, de e téren fontosabb volt az azurit, melyből középkori festők a freskók és oltárok egének kékjét keverték. A földfelszín közelébe került rézérctelepekben keletkeznek, feltűnő színükkel segítik az érckutató geológus munkáját. Hazánkban több helyen gyűjthetők vékony kérgei, néha kisebb-nagyobb kristálycsoportjai is.

Azurit rozettaszerűen elrendeződött kristályai malachittal bekérgezett mállott kőzetfelszínen
(Fotó: Tóth László)

Aki személyesen szeretne alaposabban megismerkedni a jelöltekkel, látogasson el hozzánk, a Magyar Természettudományi Múzeumba. Itt nemcsak az ásványrendszertani kiállításban keresheti meg őket, hanem a múzeum fogadóépületében található múzeumi bolt mellett lévő vitrinben egymás mellett is megtekintheti és összevetheti mindhármat (illetve „mindnégyet”), és október 31-éig leadhatja szavazatát is.

A virtuális ismerkedés hívei a program facebook oldalán tehetik ezt meg. Fel hát szavazásra – és kérjük a kedves olvasót, ne feledkezzen meg a 2017-es év ősmaradványáról sem!

A szavazás(ok) eredményét a Magyar Természettudományi Múzeumban november 12-13-án rendezendő Földtudományos Forgatagon hirdetik ki. Ugyanitt a kiállításban és a foglalkozásokon az idei év ásványával és ősmaradványával is meg lehet ismerkedni – hiszen jobb későn, mint soha.

Az év ásványa, a gránát” sorozat eddig megjelent írásai

1. Ásvány-e az év ásványa, és ha nem, miért igen?
2. Honnan ered a gránát neve?
3. Harcias gránátok

4. Nemcsak kemény és jó vágású – a gránát mint ipari ásvány

5. A sokszínű gránát

6. Állami gránátok

Forrás: http://mttmuzeum.blog.hu/2016/10/17/valaszd_ki_a_granat_utodjat_szavazz_a_2017-es_ev_asvanyarol

Az utolsó mélyművelésű bányánk

Dr. Nagymarosy András búcsúztatója

Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy
Dr. Nagymarosy András
az ELTE nyugalmazott egyetemi docense,
népzenész és a Borkollégium alapítója
2016. szeptember 28-án, életének 67. évében elhunyt.
Felejthetetlen halottunk búcsúztatása
2016.10.18-án, kedden 15:30-kor a Józsefvárosi Szent József templomban
(1082 Budapest, Horváth Mihály tér 7.),
temetése
2016.10.21-én, pénteken 11:30 órakor a Zánkai köztemetőben (8251 Zánka, Fő u. 29) lesz.

Gyászolják: Felesége, Gyermekei, Testvére, Rokonok, Barátok, Ismerősök.
Távirati cím: Zoltai Hajnalka, Budapest, 1084. Budapest, Németh utca 13. 2/6
(Kérjük, hogy a búcsúztatásra és temetésre, csak egy szál virágot hozzanak)

Elmaradt Centenárium

Elmaradt centenárium

A magyarországi mangánbányászat 99 éve

2016. június 7-én telefonhívás érkezett a mangánbányászattal foglalkozó Mangán Kft. úrkúti irodájába. A hívó fél az egyetlen vásárlójuk volt, a dunaújvárosi ISD Dunaferr cég, mely a továbbiakban inkább Ukrajnából vásárol mangánércet az acélgyártáshoz. Ezzel a telefonhívással ért véget a magyarországi mangánbányászat 99 éve. A bánya leszerelése elkezdődik, annak ellenére, hogy Úrkúton a föld alatt marad közel 100 évre elegendő mangánérc.

Úrkút település keleti részén, ahol a kék túra útvonala keresztülszeli a települést áll a Csárda-hegy, a magyarországi mangánbányászat "origója". Itt kezdődött minden, valamikor a XVIII. században, amikor egy itt talált, kezdetleges módszerekkel, külszínen bányászott sötét ércet az északra lévő Kislőd vashámorába szállították feldolgozásra. Fazekasok is előszeretettel jártak Úrkútra a "fekete kőért", melyet edények és cserépkályha csempék zománcának színezéséhez használtak fel. A korabeli kisipari bányászat valószínűleg nem volt tisztában azzal mi is ez a fekete kő. Amikor 1917-ben gróf Zichy Béla földbirtokos gyárainak már nem tudott szenet szerezni a háború miatt, a saját birtokán kezdett kutatásokat szénlelőhelyek után. Úrkúton találtak is szenet, bár nem túl sokat. Meinhardt Vilmos bányamérnök vezetésével találtak viszont mangánércet, azazhogy újra felfedezték a lelőhelyet. A lelőhely stratégiai fontosságú volt 1917-ben, ugyanis a Monarchia főként a radmannsdorfi (Radovljica, Szlovénia) bányából  fedezte a mangánérc szükségletét, melyet Triesztben dolgoztak fel. A tengerparton épült servolai vasgyár pedig túlontúl közel volt az olasz fronthoz.

Az Úrkúti Faluvédő és Kulturális Egyesület honlapján található, a mangánérc bánya történetéről szóló meglehetősen részletes cikkben és az innen átvett Magyar Nemzet cikkben tévesen szerepel, hogy Servola Olaszországban lett volna, ez akkoriban Trieszttel együtt a Monarchiához tartozott, Olaszország egyszer sem foglalta el a háború végéig. Nem ez volt az egyetlen mangánérc bánya. Bukovina kárpáti völgyében, a német bányászok által lakott Jakubényben 1777 óta bányásztak mangánércet az Arszitza-hegyen külszíni fejtéssel.

A világháború vége felé a nagyipari bányászat előkészületi munkálatai kezdődhettek meg. A kaotikus belpolitikai helyzet miatt 1921-ben láttak neki újra a munkának (ekkor már részvénytársaság formájában), de a termelés csak 1924-től indult be. Kezdetben nagyon nehéz volt felvevőpiacot találni az érc számára. A korai időszakban főként a diósgyőri vasgyárba és Németországba szállítottak. Fejlesztések is történtek, felépült az ércdúsító. Úrkúton 1926-tól helyben dúsították a mangánércet 40-44% érctartalmúra. Ennek következtében zagytározók létesültek a patakvölgyben. 1935-re elfogyott a felszínről termelhető érc ezért ettől kezdve átálltak a mélyművelésre. 1953-ban rájöttek, hogy az addig meddőhányóra dobott zöldes-barnás csíkos, karbonátos üledékes kőzet is tartalmaz mangánércet. Kisebb mennyiségben, de ebből a fajta kőzetből jóval több állt rendelkezésre. Az 1960-as években elérte a termelés a csúcsát, 850 bányász évi 250000 tonna ércet hozott a felszínre. Az 1970-es években Magyarország a második legnagyobb mangánérc termelő volt Európában. A termelés két helyszínen, Eplényben (1928-1975) és Úrkúton (1917-2016) zajlott. Eplényben, mivel kisebb volt a művelhető telep, hamar gazdaságtalanná vált, ezért 1975-től szünetelt a kitermelés.

A rendszerváltás utáni években visszaesett a termelés volumene. Az egyetlen vevőjük a Dunaújvárosi Vasmű, a Dunaferr maradt. A 2000-es években 80-90 bányász dolgozott Úrkúton, többségük már bezárt bányákból került ide és évi 40-50 ezer tonna ércet bányásztak ki. Egy évvel a bánya centenáriuma előtt az ő sorsuk is bizonytalanná vált. 

Száz év sok idő, de 180 millió év még több. Egy ősóceán fenekére kell leszállnunk, hogy megtudjuk, hogyan került a mangánérc Úrkút mellé.

Nem kastély toronnyal, "csak" ércelőkészítő Úrkúton.

Toarci anoxikus esemény a trópusi ősóceán fenekén

A Bakonyban körülbelül 600 négyzetkilométeres területen van felszínen jura kori üledék, egy hetven kilométer hosszú, 8-10 kilométer széles sávban Sümegtől Zircen át egészen Mórig. Ebből összesen 8 négyzetkilométeren találni mangánércet.

A liásznak is nevezett alsó jura korban, annak is az utolsó, a francia Thouars városáról elnevezett toarci korszakban a Tethys- és az ekkoriban felnyíló Atlanti-óceán között egy óceánközépi hátság húzódott transzform vetőkkel, valamint különböző mélységben elhelyezkedő sasbércekkel a mai Bakony-hegység helyén. Ez az elvékonyodott karbonátos aljzat lehetővé tette helyenként a vulkanizmus kialakulását, melyet hidrotermális folyamatok kísértek a tengerfenéken.

Fekete, oxidos mangánérc az úrkúti Csárda-hegy felhagyott mangánérc külfejtéséből (Fotó: Péró Cs.)

A toarci korszak kezdetén a Tethys óceánban egy anoxikus esemény játszódott le. Vulkanizmus által generált éghajlatváltozás következtében az addig jól átszellőzött mélyebb rétegekben oxigénhiány alakult ki és egy teljesen más színű és jellegű üledék rakódott le. Ez a feketepala (black shale) sokfelé megtalálható Európában ott, ahol ez a jura óceán hullámzott, azonban nem mindenhol tartalmaz mangánércet. Máshol kell keresnünk az érc eredetét. 

Eplény és Úrkút helyén 183-174 millió éve kontinentális kérgen zajló riftesedési (árkosodási) folyamatok zajlottak, amelyekhez hidrotermális tevékenység kapcsolódott. Az Úrkúti Mangánérc Formációt lezáró tűzkővé alakult tufaszórás arra enged következtetni, hogy felszíni vulkanizmus is folyt a közelben. Az eplényi és úrkúti tengeri medencék töréseinek mentén forróvizes források fakadtak, amelyeket ne úgy képzeljünk el, mint egy friss vizű karsztforrást, sokkal inkább úgy, mint egy autógumit égető kályha kéményét, vagy egy fehér füstgépet. A fekete, vagy fehér füstölők a hidrotermális források, melyek vulkáni utóműködéshez kapcsolódnak és igen nagy az ásványianyag-tartalmuk. A hidrotermális működés hatalmas mennyiségű kémiai tápanyagforrással szolgált az ércesedésben kulcsszerepet játszó baktériumok számára. 

Úrkúton és Eplényben, az ősóceán két egymástól független részmedencéjében jelentős vastagságban mangántartalmú üledékek halmozódtak fel. A két lelőhely közül az úrkúti üledékgyűjtő medence volt a nagyobb kiterjedésű. Korábban a geológusok úgy gondolták, hogy a medencékben felhalmozódott mangánérc szárazföldi eredetű lehet. Az üledékgyűjtő medencétől délkeleti irányban magasodott az a szárazulat, ahonnan a mangán oldott formában (csapadék, folyóvíz) bemosódhatott. Ezt az elméletet a későbbi kutatások megcáfolták.

Dr. Cseh Németh József 1967-es elmélete szerint a középső liásztól az úrkúti és az eplényi terület eltérő földtani fejlődésen ment keresztül. Míg Úrkúton folytonos volt az üledékképződés, addig Eplényben a középső liászban üledékhiány mutatkozik. Úrkúton a konkordáns üledékes összlet 40 méter, míg Eplényben a diszkordánsan települt mangános rétegek legfeljebb 20 méter vastagságot érnek el. Úrkúton a finoman rétegzett üledékek ritmikusak. A sötétszürke radioláriás agyagmárga milliméteres világosabb és sötétebb laminák váltakozásából áll. Cseh Németh a szabad szemmel látható laminák keletkezéséhez szükséges időtartamot vizsgálva a képződéshez szükséges időre az alábbi becslést vázolta fel.

Egy centiméteres rétegben 120-220 világos-sötét sáv található (átlagosan 160). Ez azt jelenti, hogy ha egy sötét-világos periódust egy évnek veszünk, akkor évente 0,125 milliméter üledék halmozódott fel az élettelen medence alján. Rövid fejszámolást követően megállapíthatjuk, hogy az úrkúti 40 méter vastagságú mangános összlet kb. 300-320 ezer év alatt jött létre. A legújabb kutatások szerint azonban az üledékképződés jóval gyorsabban, akár néhány száz év alatt végbemehetett. A mangántelepben kétféle, egy szabad szemmel is látható mm-es (Fe-dús) és egy csak műszeresen látható száz mikrométeres nagyságrendű (Mn-dús) ásványosodott mikrobiális réteg váltakozását ismerték fel. A mikrobiális populációs növekedési görbék figyelembevételével készült képződési időtartam kalkuláció a főtelep 8 méter vastag kifejlődésére 500-600 éves időtartamot adott (Polgári et al. 2012-Geology). Ezzel lehetőség nyílhat a 183-174 millió éves távlatból pár napos, illetve pár hetes üledékképződési időtartamba betekinteni.

Formációnak nevezzük azokat a kőzettesteket, melyek kőzettani jellemzőik és keletkezési körülményeik alapján földtani térképezési módszerekkel terepen elkülöníthetők más kőzettestektől. Egy formáció neve mindig három elemből áll (cikkbéli példánk alapján):

1. Úrkúti - földrajzi név, ahol a formáció jellemzően előfordul.

2. Mangánérc - a domináns kőzettest neve.

3. Formáció

Az Úrkúti Mangánérc Formáció magába foglal olyan kőzeteket is, amelyek nem tartalmaznak mangánércet (kísérő kőzetek). Jellemzően a toarcit megelőző földtörténeti korszakokban (sinemuri-pliensbachi) leülepedett mészkövekre települt radioláriás agyagmárgával (feketepalával) kezdődik (0,5-1 méter vastagság), erre rakódott az I. telep, vagy mangánkarbonátos főtelep (8-12 m vastag), majd újabb feketepala réteg (10-25 m vastag) után következik a II. mangánarbonátos telep, amely vékonyabb az I.-nél (2-4 m). E fölött még van egy újabb feketepala réteg (2-5 m), majd a formációt vörösesbarna vasas tűzkőtelep zárja, mely nagy valószínűséggel egy vulkánkitörés tufaszórásából diagenizálódott (Polgári et al. 2010).

. 

Az úrkúti mangánérc világhírnevét nem a bánya, hanem a keletkezését kutató tudományos munka hozta el. Az amerikai Geology című igen rangos folyóirat, valamint az Ore Geology Reviews szaklap hozta le Polgári Márta és munkatársai kutatásának összefoglalását, aki immár 36. éve foglalkozik az úrkúti mangánércek geokémiájával és kialakulásával az MTA Földtani és Geokémiai Intézetében. Az ő új, kétlépcsős mikrobiális képződési elmélete más feketepala környezetű karbonátos mangánérc telepek kialakulásának értelmezéséhez is alapul szolgál. Legújabb kutatási eredményeik az ércet magába foglaló radioláriás agyagmárga képződési viszonyait és az egyéb egyidejű feketepala előfordulások kapcsolatait pontosítják.

A forróvizes oldatok repedéseken felszivárogva igen nagy ásványianyag-tartalommal érték el a hidegebb tengervizet. Itt részben vegyi, részben bakteriális katalizáció következtében nagy tömegben csapódtak ki fémoxidok (Fe, Mn), oxihidroxidok (Fe, Mn), vas-szulfid és kovaanyag. A feláramlási kürtőknél — Úrkút esetében legintenzívebben a Csárda-hegynél, de a karbonátos ércképződési területen is, ahol a legtöményebb volt a hidrotermális oldat fémtartalma — az oxidos folyamatok domináltak, de a kémiai folyamatokat baktériumok is segítették. Kétféle ásványos lamináció keletkezett, egy vasoxidos milliméteres és egy mangános 300 μm vastagságban. Nagyon gyors volt a kialakulásuk, a vasoxidos rétegek 3 hét, a mangános laminák mindössze 3-6 nap alatt ülepedtek le. A kiáramlás olyan mértékű volt, hogy akár több tíz kilométerre is eljuthatott a hidrotermális eredetű mangán-csapadék. Mikrobiális segítséggel két (egy oxidatív autotróf és egy szuboxikus-anoxikus heterotróf) képződési cikluson keresztül jött létre a rodokrolit (nagy rodokrozit-, azaz MnCO₃-tartalmú karbonátos mangánérc). Korábban az úrkúti mangánérc főtelepének kialakulását fél millió évre tették, Polgári M. és munkatársai kutatásai alapján a telepek jóval rövidebb idő, akár 5-600 év leforgása alatt létrejöhettek (Polgári et al. 2012-Geology).

Úrkúton semmi sem az, aminek kezdetben látszott. Felmerülhet a kérdés, hogy a toarci anoxikus óceánfenéken hogyan képződhetett oxidos vas- és mangánérc. Először is az úrkúti feketepala nem is fekete, inkább szürke pala. Ráadásul nem anoxikus, hanem oxikus, vagy szub-oxikus körülmények között ülepedett le olyan ősföldrajzi környezetben, ahol a fekete füstölőknek köszönhetően az elburjánzó élővilág hatalmas mennyiségű üledéket (fém-oxidot és agyagásványt) termelt. Ebben a sok üledékben csapdázódott a szervesanyag, mely a kőzetté válás során olyan jegyeket vett fel, mintha valóban anoxikus esemény alatt ülepedett volna ki. A karbonátos mangánérc előérce is eredetileg oxikus körülmények között vált ki a tengerfenéken, majd a diagenezis során karbonátosodott (Polgári et al. 1991).

Úrkúti mangántelep, gyűrt szerkezetek karbonátos mangánércben (Kertész Gyula felvétele)

Az Északi-középhegység területe a kréta időszak valangini korszakában (kb. 140-136) millió éve szárazulattá vált egy globális tengerszint-süllyedés következtében. A kiemelkedő mészkőfelszín karsztosodott, és ekkoriban halmozódott át töbrökbe, karsztos üregekbe a bakonyi bauxit jelentős része. A mangános üledékeket is érintette a változás. Sokáig azt tartották a geológusok, hogy a csárda-hegyi mangánérc is egy ilyen karsztos felszínen gyűlt fel. A külszíni bányászattal napvilágra hozott csárda-hegyi őskarszt azonban nem valódi karszt, hanem tenger alatti oldásforma, geológusok szerint itt lehetett a mangánércet létrehozó hidrotermális aktivitás központja. A kimerült fejtés helyszíne 1951 óta természetvédelmi terület. Itt, valamint a mangánbánya meddőhányóiban lehetőség van mangántartalmú ásványok gyűjtésére. 

A csárda-hegyi őskarszt, amely nem is karszt (Kép: Ossian71, panoramio.com)

Úrkúton egyaránt előfordulnak oxidos és karbonátos mangánércek is. Ezek már eleve egy időben ülepedtek le a tenger fenekén, de a későbbi (főleg kréta időszaki) felszíni földtani folyamatok is alakítottak rajtuk. Például a karbonátos mangánércek környezetében jelen lévő piritből csapadék hatására kénsav keletkezett, mely a felszín közelében másodlagos oxidációt okozott. 

Főbb mangántartalmú ásványok, melyeket Úrkúton a meddőből lehet gyűjteni: rodokrozit (MnCO₃), piroluzit (MnO₂), manganit (MnO(OH).

Barnakő, vagy Piroluzit (MnO₂) (forrás)

Rodokrozit (MnCO₃) (forrás)

Az úrkúti bánya bezárásáról több országos napilap is beszámolt, a Magyar Nemzet riportban, a Népszabadág egy képriporttal emlékezett meg a 99 évet megélt magyarországi mangánérc bányászatról. 

Fotó: Végh László / Magyar Nemzet

  

Búcsú az utolsó csillétől. Fotó: Veres Viktor / Népszabadság

Hogy mi lesz a bánya további sorsa? Ha a magyarországi felhagyott bányák helyzetéből indulunk ki, a bányaterületet majd felveri a gaz, a szabadon álló épületek, gépek amortizációja megindul, "lába kel" a mozdítható dolgoknak. De a mélyben megmarad a mangánérc vagyon, egészen addig, amíg a világpiaci árak ismét emelkedésnek nem indulnak, hiszen az érc, mint gazdasági fogalom a mindenkori technikai feltételek mellett gazdaságosan kinyerhető fémtartalmú kőzetet jelenti. A nyilvántartott földtani vagyon Úrkúton még 100 évre elegendő lenne; 2012-ben ez a mennyiség 65770 kilotonna volt, melyből 87% karbonátos mangánérc, 4% dúsítható oxidos mangánérc, 5% nem dúsítható oxidos mangánérc és  4% III. o. dúsított oxidos mangánérc. Tehát ha a technológia fejlődik, a mangán világpiaci ára emelkedik, vagy az ukrán belpolitikai helyzet olyannyira romlik, hogy a mangánérc szállítását veszélyezteti, újra nyithat a mangánbánya Úrkúton. Az már egy másik kérdés, hogy lesz-e elég szakképzett bányász, aki felszínre hozhatja ezt a kincset a jövőben. 

A cikk az Élet és Tudomány 2016/38. számában megjelent írás bővített változata.
Köszönet a segítségért és lektorálásért Polgári Mártának és Szentpétery Ildikónak.

Ajánlott és felhasznált irodalom:

• Szilárd ásványi nyersanyagok Magyarországon, szerk.: Pál-Molnár Elemér, Bíró Lóránt / Geolitera 2013.
• Polgári M, Bíró L, Szabó I. Az eplényi mangánérc Szeged: SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, 2012. 143p. (GeoLitera) (ISBN:978-963-306-124-4)
• Bíró L., Polgári M., M. Tóth T., Kovács J., Kanuer J., Vigh T. (2009): Az úrkúti mangánérc archív adatainak reambulációja. Reambulation of Archive Data of the Úrkút Manganese Deposit. GeoLitera Publisher, Szeged, ISBN 978-963-482-918-8, pp. 106.
• Polgári, M., Szabó, Z., Szederkényi, T. (Eds.). (2000): Mangánércek Magyarországon - Grasselly Gyula akadémikus emlékére – Kiadja az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága, Juhász Nyomda, Szeged, pp. 675. (Reg. Com. Of the Hungarian Academy of Sciences. Szeged. pp. 675.
• Polgári, M. (1993): A Mn geokémiája a feketepala képződés és a diagenetikus folyamatok tükrében - Az úrkúti karbonátos mangánérc képződési modellje. A MÁFI alkalmi kiadványa, Polgári, M. (ed.) Kárpáti Kiadó, Ungvár, pp. 211.
• Szabó Zoltán: Bakonyi mangánércek bányászata. Farkas József bányamérnök emlékére. Ajka - Úrkút, 2006. Mangán Bányászati és Feldolgozó Kft
• Dr. Cseh Németh József: Úrkút és Eplény mangánterületeinek összehasonlítása. Földtani Közlöny 1967. 
• Bíró Lóránt: A bakonyi mangánérc-bányászat fúrásainak komplex újraértékelése Szeged, 2013
• Magyarország Földje szerk.: Karátson Dávid / Magyar Könyvklub 2002.
• https://volgymaganyban.wordpress.com/tag/forras-rostasi-jozsef-urkut-tortenete/
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Mang%C3%A1n%C3%A9rcb%C3%A1ny%C3%A1szat_Magyarorsz%C3%A1gon
• http://nol.hu/galeria/Az_utolso_csille_utja_az_urkuti_ercbanyaban
• http://mno.hu/hetvegimagazin/ezert-zar-be-az-urkuti-manganbanya-1349934
• https://www.bfnp.hu/hu/urkuti-oskarszt-tt
• https://www.youtube.com/watch?v=xX3rxozbsGs Mangánbányászat
• https://www.youtube.com/watch?v=GQ9ljj1dalM Utolsó mangánvonat
• http://urkut-ufke.hu/?page=mangan
• http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0033_SCORM_MFFTT600120/sco_13_02.htm
• http://www.geomania.hu/lelohely.php?lelohely=130
• http://www.eletestudomany.hu/a_ko_tortenete
• https://vm.mtmt.hu/www/index.php

 Forrás: http://pangea.blog.hu/2016/10/12/elmaradt_centenarium