Geológusok Kovásznán
Spontánul énekelték a magyar himnuszt a résztvevők. A szerző felvétele
A
október végén Kovásznán tartották a XVIII. alkalommal megszervezett
Székelyföldi Geológustalálkozót. A háromnapos esemény résztvevői
pénteken szakmai túrán ismerkedtek a környékkel, Bányai János
kézdivásárhelyi szülőházánál emlékplakettet lepleztek le a geológus
emlékére. Szombaton a kovásznai művelődési központban víz, só, tektonika
tematikával előadásokra került sor. Az értekezleten kiemelten méltatták
lapunk főmunkatársa, Kisgyörgy Zoltán geológus tevékenységét, akit 80.
születésnapja alkalmával köszöntöttek a fórumon. A találkozóra kiadott
kivonatos füzetben is teret szenteltek tevékenységének, élete fontosabb
mozzanatainak, néhány meghatározó cikke is megjelent a kiadványban.
Az első öt találkozóra Sepsiszentgyörgyön került sor, a következő öt
Csíkszeredában zajlott, ezt követően úgy döntöttek, az eseménynek
vándorjelleget adnak, felkeresik a székelyföldi városokat. Idén
Kovásznára esett a választás. Az esemény székelyföldi és Székelyföldet
kutató földtanos szakemberek összejövetele, ugyanakkor baráti találkozó
is, ahol lehetőség van egymás és egymás munkájának megismerésére, a
fiatal és az idős nemzedék összehozására. A fiatalok végzik az aktív
tudományos kutatást, az időseknek viszont óriási terepismeretük van, ezt
kell összehangolni – mondta el érdeklődésünkre Papucs András, a
rendezvény szervezője, akit munkájában Barabás Emese segített.
Nem szokványosan kezdődött a szombati előadások sora. Komlóssy György magyarországi kutató geológus az ’56-os (akkor ő 18 éves volt) eseményekre emlékezett. Elmondta, az akkori történések vezették a geológusi pályára. Történésznek készült, de a forradalom leverése elvette kedvét a történelemtől, így választotta a geológiát. A geológia is egyfajta történelem – jegyezte meg. Komlóssy ajándékot is hozott a jelenlévőknek: vetítet képes előadásban, a forradalom idején készült fényképekkel aláfestve hangzott el Márai Sándor Mennyből az angyal című verse. A mű drámai hatása nem maradt el, a jelenlévők spontánul álltak fel és énekelték el a magyar himnuszt.
Kisgyörgy Zoltán Bányai János (1886, Kézdivásárhely–1971, Székelyudvarhely, tanár, geológus, muzeológus, a Székelység című folyóirat alapítója és szerkesztője) hagyatékáról szóló vetített képes előadást mutatott be, a maga humoros stílusában elevenítette fel, hogyan lett geológus. Unitárius pap szeretett volna lenni, de a kommunizmusban szülei eltanácsolták ettől. Majd színésznek készült, végül Harkó József osztályfőnöke biztatására választotta a geológusi pályát.
Nem szokványosan kezdődött a szombati előadások sora. Komlóssy György magyarországi kutató geológus az ’56-os (akkor ő 18 éves volt) eseményekre emlékezett. Elmondta, az akkori történések vezették a geológusi pályára. Történésznek készült, de a forradalom leverése elvette kedvét a történelemtől, így választotta a geológiát. A geológia is egyfajta történelem – jegyezte meg. Komlóssy ajándékot is hozott a jelenlévőknek: vetítet képes előadásban, a forradalom idején készült fényképekkel aláfestve hangzott el Márai Sándor Mennyből az angyal című verse. A mű drámai hatása nem maradt el, a jelenlévők spontánul álltak fel és énekelték el a magyar himnuszt.
Kisgyörgy Zoltán Bányai János (1886, Kézdivásárhely–1971, Székelyudvarhely, tanár, geológus, muzeológus, a Székelység című folyóirat alapítója és szerkesztője) hagyatékáról szóló vetített képes előadást mutatott be, a maga humoros stílusában elevenítette fel, hogyan lett geológus. Unitárius pap szeretett volna lenni, de a kommunizmusban szülei eltanácsolták ettől. Majd színésznek készült, végül Harkó József osztályfőnöke biztatására választotta a geológusi pályát.
Szerző: Bokor Gábor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése