Rendkívüli közgyűlés

MEGHÍVÓ
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT
165. Rendkívüli Közgyűlésére

Helyszín: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Díszterme,
1143 Budapest, Stefánia út 14., II. emelet

Időpont: 2016. november 3. (csütörtök) 12.30 óra

Határozatképtelenség esetén a Közgyűlést az eredetileg meghirdetett helyszínen, változatlan napirenddel
2016. november 3-án (csütörtökön) 15.00 órára hívom össze.

Napirend
Himnusz
  1. Elnöki megnyitó  - Baksa Csaba    
  2. Alapszabály módosítás a PTK előírásai szerint  -  Cserny Tibor
  3. Személycsere a Magyar Földtanért Alapítvány kuratóriumában  -  Baksa Csaba
  4. Egyebek  
Bányászhimnusz

A Közgyűlésre mindenkit szeretettel várunk!
Jó szerencsét!

Baksa Csaba sk.

Inverziós Ankét

MEGHÍVÓ

A Miskolci Egyetem Geofizikai Tanszéke, MTA Miskolci Akadémiai Bizottság Geoinformatikai Munkabizottsága,
MGE Észak-magyarországi Csoportja

tisztelettel meghívja Önt
2016. november 14-én
az MTA Miskolci Akadémiai Bizottság Székházában
(Miskolc, Erzsébet tér 3.)
tartandó

INVERZIÓS ANKÉT
c. rendezvényre.

Jelentkezés: gfka@uni-miskolc.hu
Tel.: 46-565-111, 11-09 mellék

Az előadásokon 1 db számítógépes projektor használható.

PROGRAM

10.00    MEGNYITÓ
10.05    DRAHOS DEZSŐ, GALSA ATTILA: Laterolog ellenállás mérések statisztikus szemléletű kiértékelése
10.30    TÓTH GYULA, VÖLGYESI LAJOS: A QDaedalus mérések kiértékelése
10.55     PRÁCSER ERNŐ: A Schumann rezonancia modellezése, a mérések inverziója
11.20     SOMOGYINÉ MOLNÁR JUDIT: Új mérő-adatgyűjtő-feldolgozó szoftver fejlesztése az akusztikus sebességek vizsgálatára

11.45-12.00 SZÜNET

12.00     TURAI ENDRE, TÓTH MÁRTON, FÖLDESSY JÁNOS: Meddőhányó állapotvizsgálata geoelektromos geofizikai módszerekkel
12.25     SZABÓ NORBERT PÉTER, DOBRÓKA MIHÁLY: Karotázs szelvények faktoranalízise, mint inverz feladat
12.50    TÓTH ZOLTÁN: Tengeri szeizmikus mérések navigációs adatainak utófeldolgozása

13.15-14.15    EBÉD

14.15    TURAI ENDRE, BARACZA MÁTYÁS KRISZTIÁN, SZŰCS PÉTER, FEJES ZOLTÁN: A Hernád mentén végzett vízkutatási célú multielektródás mérések eredményei
14.40    BALOGH GERGELY PÁL, SZABÓ NORBERT PÉTER: Mérnökgeofizikai szondázási adatok robusztus faktoranalízise
15.05    CZEGLÉDI BALÁZS, LUDVÁN BRIGITTA: Szeizmikus tomográfia - esettanulmány
15.30    CZIROK LILI: A Pannon-medence neotektonikus feszültségviszonyainak vizsgálata a földrengések fészekmechanizmusainak inverziójával
15.55    PAP VIKTÓRIA, BALÁZS LÁSZLÓ: Rekurzív módon megadott direkt feladat megoldásán alapuló egyenáramú elektromos mérések inverziója

16.20-16.35    SZÜNET

16.35    NÁDASI ENDRE, TURAI ENDRE: Az Irota közelében gyűjtött magnetotellurikus adatok 3D inverziója
17.00    KISS ANETT, DOBRÓKA MIHÁLY, TURAI ENDRE: Új eredmények a Gerjesztett Polarizációs adatok feldolgozásában
17.25    ABORDÁN ARMAND: Factor analysis of Alaska well logs
17.50    DANIEL ODURO BOATEY NUAMAH: Application of 3D Euler Deconvolution and 2D Inverse modeling to basinal depth estimation
18.15    UTKU KALE: Preliminary investigations in the field of robust tomography
18.40    JAMAL ASFAHANI, M. TLAS: Interpretation of Self-Potential Anomalies due to Simple Geometric-Shaped Structures by Developing an Approach Based on Linear Optimization

19.05     ZÁRSZÓ

NosztalGEO 2016

NosztalGEO 2016
50 éves az Alföldi Területi Szervezet
Szeged, 2016. november 11.

A NosztalGEO–t ötödik alkalommal rendezi meg az MFT Alföldi Területi Szervezete, mely idén megalakulásának 50. évfordulójára ezzel a rendezvénnyel emlékezik. 1966. november 17-én Szegeden a Tisza Szálló éttermében alapították: Koch Sándor elnök, Dank Viktor társelnök és Mezősi József titkár. A szénhidrogén-kutatás (második) fénykorát jelentő hatvanas évek alföldi eredményei (kiemelten Algyő, 1965) predesztinálták megalapítását. Nagy megtiszteltetés, hogy az alapító Dank Viktor és Algyő mezőhöz kapcsolódóan Dobos Irma elfogadta meghívásunkat, és előadásaikkal tüntetik ki rendezvényünket.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is fontos célunknak tartjuk összehozni a "már régóta fiatal" kollégákat egymással és a "még nem olyan régóta fiatal" szaktársakkal. Természetesen az eseményről nem maradhat el a halászlé és a túrós csusza sem.
Az előadónap tervezett programja:
10:00-10:15    Köszöntő
10:15-10:40    Dank Viktor: 50 éve Szegeden alakult meg a Földtani Társulat Alföldi Területi Szervezete
10:40-11:05    Dobos Irma: A mélységi vízbeszerzési szakvéleményezés történeti vázlata
11:05-11:20    Kiss Balázs: „Azok a 60-as évek…” a Szegedi medence fénykora
11:20-11:40    Kávé szünet
11:40-12:05    Szanyi János: Az Alföld felszín alatti víz termelése az elmúlt 50 év tükrében
12:05-12:30    Kiss Károly: Jelen, jövő – Magyarországi szénhidrogén kutatás
12:30-12:55    Püspöki Zoltán: Alföldi negyedidőszaki víztartó képződmények nagyfelbontású rétegtani tagolási lehetősége
12:55-14:00    Ebéd (halászlé, túrós csusza)
14:00-14:25    Lux Marcell, Boncz László, Radovics Balázs (MOL Nyrt.): Az Észak-Magyarországi Paleogén-medence CH rendszere.
14:25-14:50    Palcsu László: Nemesgázok a vízben: korolás és paleoklíma
14:50-15:15    Tóth Tamás (PetroHungária Kft.): Szeizmikus mérések ma és holnap: egy száz éves geofizikai kutatási módszer jövője
15:15-15:40    Lemberkovics Viktor, Pável Edina, Farkas Kolos (RAG Hungary Kft.): A miocén rétegek kutatása az Alföldön - kihívások és lehetőségek a hazai szénhidrogén-kutatás jövőjében
15:40-16:05    Pákozdi Gábor, Amran Ahmed, Kiss Balázs (MOL Nyrt.): Különböző áteresztőképességű tárolók CH kutatási lehetőségei a MOL Magyarország 2016-os rétegrepesztési kampányának tükrében
16:05-16:30 Márton Béla (Vermilion Energy): Szénhidrogén-rendszerek a Battonya–Pusztaföldvár-háton
16:30-        Zárszó

Időpont: 2016. november 11. (péntek)
Helyszín: Tisza Szálló, 6720 Szeged, Széchenyi tér 3.
Részvételi díj, regisztráció:
Részvételi díj nincs, regisztráció szükséges (Raucsikné Varga Andrea: raucsikvarga@geo.u-szeged.hu; Kiss Balázs: bakiss@mol.hu; Szanyi János: szanyi@iif.u-szeged.hu). Támogatást szívesen fogadunk.
Az Alföldi Területi Szervezet (al)számla száma: 10200201-28610746-00000000
Fő támogatók:    MOL NyRt., SZTE, Békés-Drén Kft.

A rendezvény résztvevői számára kedvezményes szállás lehetőséget biztosít a Tisza Szálló. Foglalási igény esetén legyenek szívesek hivatkozni a rendezvényre (NosztalGEO 2016). Szobafoglalás:
Telefon: (+36) 62 478 278
Mobil: (+36) 30 201 5586
E-mail: szobak@tiszahotel.hu; info@tiszahotel.hu; www.tiszahotel.hu

Emlékérmek

Tisztelt Tagtársak!
A 2017. évi Közgyűlésen átadandó Lóczy Lajos emlékplakett, és  Kertész Pál emlékérem odaítéléséhez várjuk indoklással ellátott, legalább fél oldalas előterjesztéseiket, 2016. nov. 15-ig, a Társulat e-mail címére: mft@mft.t-online.hu.
A Lóczy Lajos emlékplakettet a Társulat azon tagjainak adományozza, akik a földtudományok terén végzett kiemelkedő, illetve tartósan eredményes oktatási és közművelődési tevékenységet végeznek.
A Kertész Pál emlékérmet a Társulat azon tagjainak adományozza, akik a mérnökgeológia és környezetföldtan terén végzett tartósan eredményes tudományos és gyakorlati munkát végeznek, elősegítik a mérnökgeológia és környezetföldtan hazai elismertségét és megismertetését, szorosabbá fűzik kapcsolatukat a rokon tudományokkal. Jelentősen hozzájárulnak e területek tudományos eredményeinek hazai és nemzetközi megismertetéséhez
Évente egy-egy érem, illetve plakett adható ki.
Az emlékérmek odaítéléseinek részletes feltételeit, az eddig kitüntetetteket, honlapunk (www.foldtan.hu) Kitüntetések menüpontjában találják.

Év Ősványa 2017 szavazás

Kedves Kollégák, Érdeklődők!
Játsszanak velünk!
Válasszuk ki együtt, mi legyen 2017-ben az Év ásványa, az Év ősmaradványa, és az Év nyersanyaga.
Három-három jelöltre lehet szavazni a www.evasvanya.hu
és www.evosmaradvanya.hu weboldalakon,
vagy az Év ásványa, illetve az Év ősmaradványa facebook-oldalakon, október 31-ig.
Az Év nyersanyagára négy jelöltet állítottunk, itt november 9-ig tart a szavazás a www. foldtan.smartportal.hu/evnyersanyaga2017. oldalon, illetve a facebookon.
A fenti oldalakat honlapunk (www.foldtan.hu) nyitóoldaláról is el lehet érni!
A szavazás mai állása szerint az ősmaradványok között a barlangi medve vezet, mögötte szorosan a Parascutella, míg harmadik helyen a Congeria áll.
Az ásványjelöltek közül egyelőre a kvarc vezeti a listát, őt követi az azurit és malachit testvérpár, a sort a gipsz zárja.
Most még van lehetőség kedvencét szavazathoz juttatnia! Keresse a fenti internetes oldalakat, és szavazzon!
A nyertesek november 12-én és 13-án, a Magyar Természettudományi Múzeumban rendezett Földtudományos Forgatagon mutatkoznak be a nagyközönségnek, ahol foglalkoztató gyermek- és felnőttprogramokkal, előadásokkal várjuk az érdeklődőket

ELUSCSEG előadás

Tisztelt Tagtársak, Érdeklődők!

Az Eötvös Loránd University Student Chapter of the Society of Economic Geologists és a Magyarhoni Földtani Társulat Nyersanyagföldtani Szakosztálya tisztelettel meghívja az érdeklődőket soron következő előadására:

Előadó: Dr. Molnár Ferenc (Finn Geológiai Szolgálat)

Az előadás címe: A földtani alapkutatás jelentősége nyersanyagtelepek gyakorlati kutatásában – példák Finnországból

Időpont: 2016. október 27., 17.00

Helyszín: Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/c, 00-524 (Mauritz-terem)

Az év ásványa: a Gránát - 7. rész

Válaszd ki a gránát utódját, szavazz a 2017-es év ásványáról!

AZ ÉV ÁSVÁNYA: A GRÁNÁT – 7. rész

2016-ban a gránátot választották az év ásványává. Ebből az alkalomból blogunkon egy sorozatot jelentetünk meg e sokoldalú ásványról (voltaképpen ásványcsaládról). Arról, hogy mik a gránátok, a sorozat bevezető része ír. Az eddig megjelent írások listája e bejegyzés végén található.

Írta: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)

Sorozatunk első részében megemlékeztünk arról, hogy az „Az év ásványa” és más hasonló titulusok ihletője az amerikai Time magazin által 1927 óta kiosztott „Az év embere” (Man of the Year) cím, mely 1999-től a „politikai korrektség” jegyében „Az év személyisége” (Person of the Year) megnevezést viseli. Bár 1998 óta egy online szavazást is tartanak („People’s Choice”), a nyertes kiválasztása addig és azóta is a Time szerkesztőinek feladata volt, függetlenül „az emberek választásának” eredményétől.

Nos, az év ásványa esetében nincs így. A mi választásunk demokratikusabb, mint az év embere cím esetében, ugyanis a szavazás nyilvános, és mindenkinek számít a véleménye annyi szépséghibával, hogy csak egy szűkebb szakmai kör által kiválasztott három jelölt egyikére lehet szavazni. Mivel közeledik az év vége, és a cím első büszke nyertese, a gránát nemsokára kénytelen lesz átadni a helyét az új kiválasztottnak, ideje, hogy e blogban is bemutassuk a három jelöltet – már csak azért is, mert a szavazás október 31-ével lezárul.

A választás három indulója – mely egy furcsa árukapcsolás révén tulajdonképpen négy – a következő: a gipsz, a kvarc és a gyakorta együtt előforduló azurit–malachit páros.

A három jelölt, amint közösen kampányol egy könyvjelzőn

A blog írójának, bár van kedvence a jelöltek között, nem tiszte, hogy valamelyikük mellett korteskedjen. A gránát viszont nem is tudna, pedig az indulók egyike igazán közel áll hozzá. Ez az ásvány a kvarc, amely a gránáttal olykor fölöttébb szoros együttlétben található. Példa erre a két ásványnak a bemutatott képen látható írásos szövetű összenövése is. Ez a kőzetszövet (amelynek legismertebb példája a földpát- és a kvarckristályok összenövése az írásgránitban) azt jelzi, hogy a két ásvány egy időben kristályosodott ki – a konkrét esetben, a vizsgálatok szerint, 720 °C-on.

Gránát (spessartin) és kvarc írásos összenövése az olaszországi Sivigia gránitpegmatitjában, (a) a kézipéldány, (c) vékonycsiszolat mikroszkópi képe polarizált fényben, rózsaszín mezők: gránát (spessartin), fehér mezők: kvarc(A képek forrása: Zhang, C., Giere, R., Stuenitz, H., Brack, P., Ulmer, P., 2001. Garnet-quartz intergrowths in granitic pegmatites from Bergell and Adamello, Italy. Schweizerische Mineralogische und Petrographische Mitteilungen, 81: 89–113, Chunfu Zhang szívességéből)

Bár e szavazáson nincsen érvényességi küszöb, a Magyarhoni Földtani Társulat „Gyűjthető múlt” című programjának önkéntesei azt szeretnék, hogy a lehető legtöbben kinyilvánítsák véleményüket arról, mi legyen a 2017-es év ásványa. Kedvcsinálóul mellékeljük a három jelölt melletti „kortesbeszédeket”, valamint a kiváló ásványfotós, Tóth László által készített portrékat, amelyek a program honlapjáról származnak.

Gipsz (kalcium-szulfát, szerkezetébe épült kristályvízzel; kristályrendszere egyhajlású)

Mindennapjaink kereteit adja. Lehet fal (gipszkarton), lehet a törött kézen-lábon rögzítés, lehet a csavarokat falban tartó kötőanyag. De volt a római korban ablakszem („lapis specularis”), a középkorban ereklyetartók és szentképek fedőlapja („máriaüveg”). Kialakulása semlegesíti a savas bányavizeket, megóvja élővilágukat. Hiába gyönyörűek kristályai, puhasága miatt nem lehet drágakő. Hazánkban sokfelé gyűjthető, szép kristályokként is.

Gipsz jellegzetes egyhajlású kristályainak csoportja
(Fotó: Tóth László)

Kvarc (szilícium-dioxid; kristályrendszere háromszöges)

A folyók homokjaként és az építkezési sóder kavicsaiként mindenki ismeri. Kemény. Szépségét drágakőváltozatainak hosszú sora jelzi (hegyikristály, ametiszt, rózsakvarc, jáspis, kalcedon stb.). Nélküle nem lenne üveggyártás, kvarcóra, szilícium a számítógépeinkhez vagy éppen szolárium. Hazánkban sokfelé gyűjthető, szép kristályokként is.

Kvarc kissé rozsdafoltos, jogar alakú kristályai („jogarkvarc”)
(Fotó: Tóth László)

Azurit és malachit
(némileg különböző összetételű réz-karbonát-hidroxidok; kristályrendszerük eltérő, de mindkettőé egyhajlású)

Színes testvérpár. A malachit zöld drágakőként és díszítőkőként a legismertebb, színezőanyagnak is használták, de e téren fontosabb volt az azurit, melyből középkori festők a freskók és oltárok egének kékjét keverték. A földfelszín közelébe került rézérctelepekben keletkeznek, feltűnő színükkel segítik az érckutató geológus munkáját. Hazánkban több helyen gyűjthetők vékony kérgei, néha kisebb-nagyobb kristálycsoportjai is.

Azurit rozettaszerűen elrendeződött kristályai malachittal bekérgezett mállott kőzetfelszínen
(Fotó: Tóth László)

Aki személyesen szeretne alaposabban megismerkedni a jelöltekkel, látogasson el hozzánk, a Magyar Természettudományi Múzeumba. Itt nemcsak az ásványrendszertani kiállításban keresheti meg őket, hanem a múzeum fogadóépületében található múzeumi bolt mellett lévő vitrinben egymás mellett is megtekintheti és összevetheti mindhármat (illetve „mindnégyet”), és október 31-éig leadhatja szavazatát is.

A virtuális ismerkedés hívei a program facebook oldalán tehetik ezt meg. Fel hát szavazásra – és kérjük a kedves olvasót, ne feledkezzen meg a 2017-es év ősmaradványáról sem!

A szavazás(ok) eredményét a Magyar Természettudományi Múzeumban november 12-13-án rendezendő Földtudományos Forgatagon hirdetik ki. Ugyanitt a kiállításban és a foglalkozásokon az idei év ásványával és ősmaradványával is meg lehet ismerkedni – hiszen jobb későn, mint soha.

Az év ásványa, a gránát” sorozat eddig megjelent írásai

1. Ásvány-e az év ásványa, és ha nem, miért igen?
2. Honnan ered a gránát neve?
3. Harcias gránátok

4. Nemcsak kemény és jó vágású – a gránát mint ipari ásvány

5. A sokszínű gránát

6. Állami gránátok

Forrás: http://mttmuzeum.blog.hu/2016/10/17/valaszd_ki_a_granat_utodjat_szavazz_a_2017-es_ev_asvanyarol

Az utolsó mélyművelésű bányánk

Dr. Nagymarosy András búcsúztatója

Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy
Dr. Nagymarosy András
az ELTE nyugalmazott egyetemi docense,
népzenész és a Borkollégium alapítója
2016. szeptember 28-án, életének 67. évében elhunyt.
Felejthetetlen halottunk búcsúztatása
2016.10.18-án, kedden 15:30-kor a Józsefvárosi Szent József templomban
(1082 Budapest, Horváth Mihály tér 7.),
temetése
2016.10.21-én, pénteken 11:30 órakor a Zánkai köztemetőben (8251 Zánka, Fő u. 29) lesz.

Gyászolják: Felesége, Gyermekei, Testvére, Rokonok, Barátok, Ismerősök.
Távirati cím: Zoltai Hajnalka, Budapest, 1084. Budapest, Németh utca 13. 2/6
(Kérjük, hogy a búcsúztatásra és temetésre, csak egy szál virágot hozzanak)

Elmaradt Centenárium

Elmaradt centenárium

A magyarországi mangánbányászat 99 éve

2016. június 7-én telefonhívás érkezett a mangánbányászattal foglalkozó Mangán Kft. úrkúti irodájába. A hívó fél az egyetlen vásárlójuk volt, a dunaújvárosi ISD Dunaferr cég, mely a továbbiakban inkább Ukrajnából vásárol mangánércet az acélgyártáshoz. Ezzel a telefonhívással ért véget a magyarországi mangánbányászat 99 éve. A bánya leszerelése elkezdődik, annak ellenére, hogy Úrkúton a föld alatt marad közel 100 évre elegendő mangánérc.

Úrkút település keleti részén, ahol a kék túra útvonala keresztülszeli a települést áll a Csárda-hegy, a magyarországi mangánbányászat "origója". Itt kezdődött minden, valamikor a XVIII. században, amikor egy itt talált, kezdetleges módszerekkel, külszínen bányászott sötét ércet az északra lévő Kislőd vashámorába szállították feldolgozásra. Fazekasok is előszeretettel jártak Úrkútra a "fekete kőért", melyet edények és cserépkályha csempék zománcának színezéséhez használtak fel. A korabeli kisipari bányászat valószínűleg nem volt tisztában azzal mi is ez a fekete kő. Amikor 1917-ben gróf Zichy Béla földbirtokos gyárainak már nem tudott szenet szerezni a háború miatt, a saját birtokán kezdett kutatásokat szénlelőhelyek után. Úrkúton találtak is szenet, bár nem túl sokat. Meinhardt Vilmos bányamérnök vezetésével találtak viszont mangánércet, azazhogy újra felfedezték a lelőhelyet. A lelőhely stratégiai fontosságú volt 1917-ben, ugyanis a Monarchia főként a radmannsdorfi (Radovljica, Szlovénia) bányából  fedezte a mangánérc szükségletét, melyet Triesztben dolgoztak fel. A tengerparton épült servolai vasgyár pedig túlontúl közel volt az olasz fronthoz.

Az Úrkúti Faluvédő és Kulturális Egyesület honlapján található, a mangánérc bánya történetéről szóló meglehetősen részletes cikkben és az innen átvett Magyar Nemzet cikkben tévesen szerepel, hogy Servola Olaszországban lett volna, ez akkoriban Trieszttel együtt a Monarchiához tartozott, Olaszország egyszer sem foglalta el a háború végéig. Nem ez volt az egyetlen mangánérc bánya. Bukovina kárpáti völgyében, a német bányászok által lakott Jakubényben 1777 óta bányásztak mangánércet az Arszitza-hegyen külszíni fejtéssel.

A világháború vége felé a nagyipari bányászat előkészületi munkálatai kezdődhettek meg. A kaotikus belpolitikai helyzet miatt 1921-ben láttak neki újra a munkának (ekkor már részvénytársaság formájában), de a termelés csak 1924-től indult be. Kezdetben nagyon nehéz volt felvevőpiacot találni az érc számára. A korai időszakban főként a diósgyőri vasgyárba és Németországba szállítottak. Fejlesztések is történtek, felépült az ércdúsító. Úrkúton 1926-tól helyben dúsították a mangánércet 40-44% érctartalmúra. Ennek következtében zagytározók létesültek a patakvölgyben. 1935-re elfogyott a felszínről termelhető érc ezért ettől kezdve átálltak a mélyművelésre. 1953-ban rájöttek, hogy az addig meddőhányóra dobott zöldes-barnás csíkos, karbonátos üledékes kőzet is tartalmaz mangánércet. Kisebb mennyiségben, de ebből a fajta kőzetből jóval több állt rendelkezésre. Az 1960-as években elérte a termelés a csúcsát, 850 bányász évi 250000 tonna ércet hozott a felszínre. Az 1970-es években Magyarország a második legnagyobb mangánérc termelő volt Európában. A termelés két helyszínen, Eplényben (1928-1975) és Úrkúton (1917-2016) zajlott. Eplényben, mivel kisebb volt a művelhető telep, hamar gazdaságtalanná vált, ezért 1975-től szünetelt a kitermelés.

A rendszerváltás utáni években visszaesett a termelés volumene. Az egyetlen vevőjük a Dunaújvárosi Vasmű, a Dunaferr maradt. A 2000-es években 80-90 bányász dolgozott Úrkúton, többségük már bezárt bányákból került ide és évi 40-50 ezer tonna ércet bányásztak ki. Egy évvel a bánya centenáriuma előtt az ő sorsuk is bizonytalanná vált. 

Száz év sok idő, de 180 millió év még több. Egy ősóceán fenekére kell leszállnunk, hogy megtudjuk, hogyan került a mangánérc Úrkút mellé.

Nem kastély toronnyal, "csak" ércelőkészítő Úrkúton.

Toarci anoxikus esemény a trópusi ősóceán fenekén

A Bakonyban körülbelül 600 négyzetkilométeres területen van felszínen jura kori üledék, egy hetven kilométer hosszú, 8-10 kilométer széles sávban Sümegtől Zircen át egészen Mórig. Ebből összesen 8 négyzetkilométeren találni mangánércet.

A liásznak is nevezett alsó jura korban, annak is az utolsó, a francia Thouars városáról elnevezett toarci korszakban a Tethys- és az ekkoriban felnyíló Atlanti-óceán között egy óceánközépi hátság húzódott transzform vetőkkel, valamint különböző mélységben elhelyezkedő sasbércekkel a mai Bakony-hegység helyén. Ez az elvékonyodott karbonátos aljzat lehetővé tette helyenként a vulkanizmus kialakulását, melyet hidrotermális folyamatok kísértek a tengerfenéken.

Fekete, oxidos mangánérc az úrkúti Csárda-hegy felhagyott mangánérc külfejtéséből (Fotó: Péró Cs.)

A toarci korszak kezdetén a Tethys óceánban egy anoxikus esemény játszódott le. Vulkanizmus által generált éghajlatváltozás következtében az addig jól átszellőzött mélyebb rétegekben oxigénhiány alakult ki és egy teljesen más színű és jellegű üledék rakódott le. Ez a feketepala (black shale) sokfelé megtalálható Európában ott, ahol ez a jura óceán hullámzott, azonban nem mindenhol tartalmaz mangánércet. Máshol kell keresnünk az érc eredetét. 

Eplény és Úrkút helyén 183-174 millió éve kontinentális kérgen zajló riftesedési (árkosodási) folyamatok zajlottak, amelyekhez hidrotermális tevékenység kapcsolódott. Az Úrkúti Mangánérc Formációt lezáró tűzkővé alakult tufaszórás arra enged következtetni, hogy felszíni vulkanizmus is folyt a közelben. Az eplényi és úrkúti tengeri medencék töréseinek mentén forróvizes források fakadtak, amelyeket ne úgy képzeljünk el, mint egy friss vizű karsztforrást, sokkal inkább úgy, mint egy autógumit égető kályha kéményét, vagy egy fehér füstgépet. A fekete, vagy fehér füstölők a hidrotermális források, melyek vulkáni utóműködéshez kapcsolódnak és igen nagy az ásványianyag-tartalmuk. A hidrotermális működés hatalmas mennyiségű kémiai tápanyagforrással szolgált az ércesedésben kulcsszerepet játszó baktériumok számára. 

Úrkúton és Eplényben, az ősóceán két egymástól független részmedencéjében jelentős vastagságban mangántartalmú üledékek halmozódtak fel. A két lelőhely közül az úrkúti üledékgyűjtő medence volt a nagyobb kiterjedésű. Korábban a geológusok úgy gondolták, hogy a medencékben felhalmozódott mangánérc szárazföldi eredetű lehet. Az üledékgyűjtő medencétől délkeleti irányban magasodott az a szárazulat, ahonnan a mangán oldott formában (csapadék, folyóvíz) bemosódhatott. Ezt az elméletet a későbbi kutatások megcáfolták.

Dr. Cseh Németh József 1967-es elmélete szerint a középső liásztól az úrkúti és az eplényi terület eltérő földtani fejlődésen ment keresztül. Míg Úrkúton folytonos volt az üledékképződés, addig Eplényben a középső liászban üledékhiány mutatkozik. Úrkúton a konkordáns üledékes összlet 40 méter, míg Eplényben a diszkordánsan települt mangános rétegek legfeljebb 20 méter vastagságot érnek el. Úrkúton a finoman rétegzett üledékek ritmikusak. A sötétszürke radioláriás agyagmárga milliméteres világosabb és sötétebb laminák váltakozásából áll. Cseh Németh a szabad szemmel látható laminák keletkezéséhez szükséges időtartamot vizsgálva a képződéshez szükséges időre az alábbi becslést vázolta fel.

Egy centiméteres rétegben 120-220 világos-sötét sáv található (átlagosan 160). Ez azt jelenti, hogy ha egy sötét-világos periódust egy évnek veszünk, akkor évente 0,125 milliméter üledék halmozódott fel az élettelen medence alján. Rövid fejszámolást követően megállapíthatjuk, hogy az úrkúti 40 méter vastagságú mangános összlet kb. 300-320 ezer év alatt jött létre. A legújabb kutatások szerint azonban az üledékképződés jóval gyorsabban, akár néhány száz év alatt végbemehetett. A mangántelepben kétféle, egy szabad szemmel is látható mm-es (Fe-dús) és egy csak műszeresen látható száz mikrométeres nagyságrendű (Mn-dús) ásványosodott mikrobiális réteg váltakozását ismerték fel. A mikrobiális populációs növekedési görbék figyelembevételével készült képződési időtartam kalkuláció a főtelep 8 méter vastag kifejlődésére 500-600 éves időtartamot adott (Polgári et al. 2012-Geology). Ezzel lehetőség nyílhat a 183-174 millió éves távlatból pár napos, illetve pár hetes üledékképződési időtartamba betekinteni.

Formációnak nevezzük azokat a kőzettesteket, melyek kőzettani jellemzőik és keletkezési körülményeik alapján földtani térképezési módszerekkel terepen elkülöníthetők más kőzettestektől. Egy formáció neve mindig három elemből áll (cikkbéli példánk alapján):

1. Úrkúti - földrajzi név, ahol a formáció jellemzően előfordul.

2. Mangánérc - a domináns kőzettest neve.

3. Formáció

Az Úrkúti Mangánérc Formáció magába foglal olyan kőzeteket is, amelyek nem tartalmaznak mangánércet (kísérő kőzetek). Jellemzően a toarcit megelőző földtörténeti korszakokban (sinemuri-pliensbachi) leülepedett mészkövekre települt radioláriás agyagmárgával (feketepalával) kezdődik (0,5-1 méter vastagság), erre rakódott az I. telep, vagy mangánkarbonátos főtelep (8-12 m vastag), majd újabb feketepala réteg (10-25 m vastag) után következik a II. mangánarbonátos telep, amely vékonyabb az I.-nél (2-4 m). E fölött még van egy újabb feketepala réteg (2-5 m), majd a formációt vörösesbarna vasas tűzkőtelep zárja, mely nagy valószínűséggel egy vulkánkitörés tufaszórásából diagenizálódott (Polgári et al. 2010).

. 

Az úrkúti mangánérc világhírnevét nem a bánya, hanem a keletkezését kutató tudományos munka hozta el. Az amerikai Geology című igen rangos folyóirat, valamint az Ore Geology Reviews szaklap hozta le Polgári Márta és munkatársai kutatásának összefoglalását, aki immár 36. éve foglalkozik az úrkúti mangánércek geokémiájával és kialakulásával az MTA Földtani és Geokémiai Intézetében. Az ő új, kétlépcsős mikrobiális képződési elmélete más feketepala környezetű karbonátos mangánérc telepek kialakulásának értelmezéséhez is alapul szolgál. Legújabb kutatási eredményeik az ércet magába foglaló radioláriás agyagmárga képződési viszonyait és az egyéb egyidejű feketepala előfordulások kapcsolatait pontosítják.

A forróvizes oldatok repedéseken felszivárogva igen nagy ásványianyag-tartalommal érték el a hidegebb tengervizet. Itt részben vegyi, részben bakteriális katalizáció következtében nagy tömegben csapódtak ki fémoxidok (Fe, Mn), oxihidroxidok (Fe, Mn), vas-szulfid és kovaanyag. A feláramlási kürtőknél — Úrkút esetében legintenzívebben a Csárda-hegynél, de a karbonátos ércképződési területen is, ahol a legtöményebb volt a hidrotermális oldat fémtartalma — az oxidos folyamatok domináltak, de a kémiai folyamatokat baktériumok is segítették. Kétféle ásványos lamináció keletkezett, egy vasoxidos milliméteres és egy mangános 300 μm vastagságban. Nagyon gyors volt a kialakulásuk, a vasoxidos rétegek 3 hét, a mangános laminák mindössze 3-6 nap alatt ülepedtek le. A kiáramlás olyan mértékű volt, hogy akár több tíz kilométerre is eljuthatott a hidrotermális eredetű mangán-csapadék. Mikrobiális segítséggel két (egy oxidatív autotróf és egy szuboxikus-anoxikus heterotróf) képződési cikluson keresztül jött létre a rodokrolit (nagy rodokrozit-, azaz MnCO₃-tartalmú karbonátos mangánérc). Korábban az úrkúti mangánérc főtelepének kialakulását fél millió évre tették, Polgári M. és munkatársai kutatásai alapján a telepek jóval rövidebb idő, akár 5-600 év leforgása alatt létrejöhettek (Polgári et al. 2012-Geology).

Úrkúton semmi sem az, aminek kezdetben látszott. Felmerülhet a kérdés, hogy a toarci anoxikus óceánfenéken hogyan képződhetett oxidos vas- és mangánérc. Először is az úrkúti feketepala nem is fekete, inkább szürke pala. Ráadásul nem anoxikus, hanem oxikus, vagy szub-oxikus körülmények között ülepedett le olyan ősföldrajzi környezetben, ahol a fekete füstölőknek köszönhetően az elburjánzó élővilág hatalmas mennyiségű üledéket (fém-oxidot és agyagásványt) termelt. Ebben a sok üledékben csapdázódott a szervesanyag, mely a kőzetté válás során olyan jegyeket vett fel, mintha valóban anoxikus esemény alatt ülepedett volna ki. A karbonátos mangánérc előérce is eredetileg oxikus körülmények között vált ki a tengerfenéken, majd a diagenezis során karbonátosodott (Polgári et al. 1991).

Úrkúti mangántelep, gyűrt szerkezetek karbonátos mangánércben (Kertész Gyula felvétele)

Az Északi-középhegység területe a kréta időszak valangini korszakában (kb. 140-136) millió éve szárazulattá vált egy globális tengerszint-süllyedés következtében. A kiemelkedő mészkőfelszín karsztosodott, és ekkoriban halmozódott át töbrökbe, karsztos üregekbe a bakonyi bauxit jelentős része. A mangános üledékeket is érintette a változás. Sokáig azt tartották a geológusok, hogy a csárda-hegyi mangánérc is egy ilyen karsztos felszínen gyűlt fel. A külszíni bányászattal napvilágra hozott csárda-hegyi őskarszt azonban nem valódi karszt, hanem tenger alatti oldásforma, geológusok szerint itt lehetett a mangánércet létrehozó hidrotermális aktivitás központja. A kimerült fejtés helyszíne 1951 óta természetvédelmi terület. Itt, valamint a mangánbánya meddőhányóiban lehetőség van mangántartalmú ásványok gyűjtésére. 

A csárda-hegyi őskarszt, amely nem is karszt (Kép: Ossian71, panoramio.com)

Úrkúton egyaránt előfordulnak oxidos és karbonátos mangánércek is. Ezek már eleve egy időben ülepedtek le a tenger fenekén, de a későbbi (főleg kréta időszaki) felszíni földtani folyamatok is alakítottak rajtuk. Például a karbonátos mangánércek környezetében jelen lévő piritből csapadék hatására kénsav keletkezett, mely a felszín közelében másodlagos oxidációt okozott. 

Főbb mangántartalmú ásványok, melyeket Úrkúton a meddőből lehet gyűjteni: rodokrozit (MnCO₃), piroluzit (MnO₂), manganit (MnO(OH).

Barnakő, vagy Piroluzit (MnO₂) (forrás)

Rodokrozit (MnCO₃) (forrás)

Az úrkúti bánya bezárásáról több országos napilap is beszámolt, a Magyar Nemzet riportban, a Népszabadág egy képriporttal emlékezett meg a 99 évet megélt magyarországi mangánérc bányászatról. 

Fotó: Végh László / Magyar Nemzet

  

Búcsú az utolsó csillétől. Fotó: Veres Viktor / Népszabadság

Hogy mi lesz a bánya további sorsa? Ha a magyarországi felhagyott bányák helyzetéből indulunk ki, a bányaterületet majd felveri a gaz, a szabadon álló épületek, gépek amortizációja megindul, "lába kel" a mozdítható dolgoknak. De a mélyben megmarad a mangánérc vagyon, egészen addig, amíg a világpiaci árak ismét emelkedésnek nem indulnak, hiszen az érc, mint gazdasági fogalom a mindenkori technikai feltételek mellett gazdaságosan kinyerhető fémtartalmú kőzetet jelenti. A nyilvántartott földtani vagyon Úrkúton még 100 évre elegendő lenne; 2012-ben ez a mennyiség 65770 kilotonna volt, melyből 87% karbonátos mangánérc, 4% dúsítható oxidos mangánérc, 5% nem dúsítható oxidos mangánérc és  4% III. o. dúsított oxidos mangánérc. Tehát ha a technológia fejlődik, a mangán világpiaci ára emelkedik, vagy az ukrán belpolitikai helyzet olyannyira romlik, hogy a mangánérc szállítását veszélyezteti, újra nyithat a mangánbánya Úrkúton. Az már egy másik kérdés, hogy lesz-e elég szakképzett bányász, aki felszínre hozhatja ezt a kincset a jövőben. 

A cikk az Élet és Tudomány 2016/38. számában megjelent írás bővített változata.
Köszönet a segítségért és lektorálásért Polgári Mártának és Szentpétery Ildikónak.

Ajánlott és felhasznált irodalom:

• Szilárd ásványi nyersanyagok Magyarországon, szerk.: Pál-Molnár Elemér, Bíró Lóránt / Geolitera 2013.
• Polgári M, Bíró L, Szabó I. Az eplényi mangánérc Szeged: SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, 2012. 143p. (GeoLitera) (ISBN:978-963-306-124-4)
• Bíró L., Polgári M., M. Tóth T., Kovács J., Kanuer J., Vigh T. (2009): Az úrkúti mangánérc archív adatainak reambulációja. Reambulation of Archive Data of the Úrkút Manganese Deposit. GeoLitera Publisher, Szeged, ISBN 978-963-482-918-8, pp. 106.
• Polgári, M., Szabó, Z., Szederkényi, T. (Eds.). (2000): Mangánércek Magyarországon - Grasselly Gyula akadémikus emlékére – Kiadja az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága, Juhász Nyomda, Szeged, pp. 675. (Reg. Com. Of the Hungarian Academy of Sciences. Szeged. pp. 675.
• Polgári, M. (1993): A Mn geokémiája a feketepala képződés és a diagenetikus folyamatok tükrében - Az úrkúti karbonátos mangánérc képződési modellje. A MÁFI alkalmi kiadványa, Polgári, M. (ed.) Kárpáti Kiadó, Ungvár, pp. 211.
• Szabó Zoltán: Bakonyi mangánércek bányászata. Farkas József bányamérnök emlékére. Ajka - Úrkút, 2006. Mangán Bányászati és Feldolgozó Kft
• Dr. Cseh Németh József: Úrkút és Eplény mangánterületeinek összehasonlítása. Földtani Közlöny 1967. 
• Bíró Lóránt: A bakonyi mangánérc-bányászat fúrásainak komplex újraértékelése Szeged, 2013
• Magyarország Földje szerk.: Karátson Dávid / Magyar Könyvklub 2002.
• https://volgymaganyban.wordpress.com/tag/forras-rostasi-jozsef-urkut-tortenete/
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Mang%C3%A1n%C3%A9rcb%C3%A1ny%C3%A1szat_Magyarorsz%C3%A1gon
• http://nol.hu/galeria/Az_utolso_csille_utja_az_urkuti_ercbanyaban
• http://mno.hu/hetvegimagazin/ezert-zar-be-az-urkuti-manganbanya-1349934
• https://www.bfnp.hu/hu/urkuti-oskarszt-tt
• https://www.youtube.com/watch?v=xX3rxozbsGs Mangánbányászat
• https://www.youtube.com/watch?v=GQ9ljj1dalM Utolsó mangánvonat
• http://urkut-ufke.hu/?page=mangan
• http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0033_SCORM_MFFTT600120/sco_13_02.htm
• http://www.geomania.hu/lelohely.php?lelohely=130
• http://www.eletestudomany.hu/a_ko_tortenete
• https://vm.mtmt.hu/www/index.php

 Forrás: http://pangea.blog.hu/2016/10/12/elmaradt_centenarium

Kitüntetések előterjesztése

Tisztelt Tagtársak!
A 2017. évi Közgyűlésen átadandó Lóczy Lajos emlékplakett, és  Kertész Pál emlékérem odaítéléséhez várjuk indoklással ellátott, legalább fél oldalas előterjesztéseiket, 2016. nov. 15-ig, a Társulat e-mail címére: mft@mft.t-online.hu.
A Lóczy Lajos emlékplakettet a Társulat azon tagjainak adományozza, akik a földtudományok terén végzett kiemelkedő, illetve tartósan eredményes oktatási és közművelődési tevékenységet végeznek.
A Kertész Pál emlékérmet a Társulat azon tagjainak adományozza, akik a mérnökgeológia és környezetföldtan terén végzett tartósan eredményes tudományos és gyakorlati munkát végeznek, elősegítik a mérnökgeológia és környezetföldtan hazai elismertségét és megismertetését, szorosabbá fűzik kapcsolatukat a rokon tudományokkal. Jelentősen hozzájárulnak e területek tudományos eredményeinek hazai és nemzetközi megismertetéséhez
Évente egy-egy érem, illetve plakett adható ki.
Az emlékérmek odaítéléseinek részletes feltételeit, az eddig kitüntetetteket, honlapunk (www.foldtan.hu) Kitüntetések menüpontjában találják.

What is a Geological Hammer?

What is a Geological Hammer?

Put simply, a geological hammer is a hammer used for breaking or examining rocks.

What types are there?

Hammers vary in two key respects: The head, and the forging.

The head's weight is an important consideration - 16oz is suitable for almost all everyday use but someone with an interest in metamorphic rocks, or minerals, may find a larger head useful. Of course many casual users will prefer something lighter, though these are increasingly hard to source.
Light hammers will suffice for most sediments - thus are handy for fossil hunters - but will be less effective when confronted with a granite or marble.

The shape of the head is another key difference. Essentially it is the blunt end that is the most used for hammering, the other end being primarily for picking or scraping at covering materials.

Thus those with a key interest in minerals are likely to favour a pick end - the head culminating in a point - whilst many favour the chisel end, which I find comes in handy when prying apart layers (although some say this is quite bad for the hammer and may shorten it's life).

The forging of the hammer is a mark of its durability.

 The creme de la creme is a one-piece drop forged hammer, such as manufactured by Estwing. This is made of one piece of metal and thus cannot come to pieces!

A solid or tubular shaft hammer comprises a separate handle and head, joined together - this joint provides a point of weakness which may eventually fail. Most hammers should last for a long time before this becomes an issue, but as failure is often unpredictable it may cause a hazard or worry. A tubular shaft is hollow, and thus lighter; it also allows the hammer to be better weighted; a solid shaft is more durable.

A wooden shaft hammer has the shortest life, especially if extreme care is taken when hammering, since as the wood strikes rock, wear is caused and the handle decays. However, you can at least see when the time is coming to replace the implement.

The length of the handle is a consideration for some - extra long handles being available, allowing a more powerful blow, and greater distance to be maintained from the rock - protecting the user from shrapnel. However a short shaft is preferred by some for ease of carriage or handling.

How do I use my hammer?

The first thing to do is to chose what to hit.

It is always preferable to knock loose stones than bedrock, for many reasons - primarily, the preservation of the locality for future geologists; additionally, your finds will be easier to take away with you, and it is easier to manipulate or break the rock. The blow should be aimed along a plane of weakness, to split the rock - typically a 'bedding plane' (layer) in sedimentary rocks. Not only are such planes the most likely to display attractive fossils, but the rocks will break more easily into fewer pieces.

If one must hit an outcrop, loose corners should be the target - hitting a solid face will produce dangerous chips and sparks and won't reveal anything interesting.

The most interesting faces are those that aren't weathered. The outside of most rocks tends to be a different colour and consistency than its insides, due to the erosive action of wind, air and vegetation. Fissures are often affected in this fashion and can reach quite deep into a rock; when a block breaks easily in two, it may be along a weathering face - making it worth hitting the rocks further.

To avoid the danger of fragments of rock becoming embedded in the eyes, it's advisable to wear goggles at all times when hammering - especially when hitting harder rocks.

Other items of interest may be 'chert nodules' - lumps of flint that form around a central nucleus. Often this nucleus may be a fossil - though it may be something such as a lump of stone or a tunnel. In certain localities up to a quarter of these nodules may be fossil-bearing, but others are less productive.

Forrás: http://www.geologyin.com/2014/11/geological-hammers-brief-description-of.html

Országos Szakmai Napok

Tisztelt Konferencia Résztvevők/Előadók!

A kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT)
2016. november 24-27. között Marosvásárhelyen szervezi meg a
az ORSZÁGOS SZAKMAI NAPOK nevet viselő konferenciáját, mely
szervesen kapcsolódik a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozathoz
Bolyai Farkas és Bolyai János Emléknapok címmel, Bolyai Farkas halálának 160 éves évfordulója alkalmából.

Bővebb információk, jelentkezési lapok a konferencia honlapján találhatóak: http://oszn.emt.ro/.

Résztvevők jelentkezését várjuk: 2016. november 5-ig!

Tisztelettel és üdvözlettel,

Pap Tünde
programszervező

Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT)
400604 Cluj, Bd. 21 Dec. 1989, nr. 116
Tel./fax: +40-264-590825, 594042
Mobil: +40-745-362432
E-mail: tunde@emt.ro
Web: www.emt.ro

Év ősványa 2017

Október végéig szavazhattok a 2017-es év ásványára és ősmaradványára.

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSd9O46cRHD-kV7wKzvEP8QcO-sKZeRkyCG7JjoEy2iI01kq6w/viewform?c=0&w=1

https://www.facebook.com/Év-ősmaradványa-1474878122842419/

Szertár Podcast

Tudod, miért fáj, ha beletörik a tengeri sün tüskéje a lábadba? És azt, hogy mit tesznek a törött kezedre gipszeléskor? De ezután az adás után a termoszokra is másképp fogsz majd gondolni, mint eddig. A teknősökről nem is beszélve.

Az év ásványáról és ősmaradványáról beszélgetett a Szertár csapata Virág Attilával és dr. Weiszburg Tamással. A felvételt az alábbi linken hallgathatjátok meg:

http://www.szertar.com/podcast/erre-szavazz-ha-meg-akarod-szivatni-a-geologusokat/

Geotóp nap

Tisztelt Tagtársak, Érdeklődők!
Szombaton a következő helyszíneken várják az érdeklődőket a túravezetők:
Bódvarákó - Esztramos-hegy, Budapest - Sas-hegyi természetvédelmi terület, Csákvár - Haraszt-heg, Cserépfalu - Less Nándor emléktúra, Gánt - felhagyott bauxitbánya, Madaras - Madarasi téglavető, Olaszfalu - Eperjes-hegyi tanösvény, Pusztamarót - Gerecsei tájvédelmi körzet, Tarpa - Tarpai Nagy-hegy, Villány - Ammonitesz tanösvény, Zirc - MTM Bakonyi Természettudományi Múzeum
A részletekért keresse fel a www.geotopnap.hu honlapot.
Az Eperjes-hegyi tanösvény csalogatója:

Kedves Természetjáró Barátaink!

 Ne gondoljátok, hogy holmi szomorkás idő ⛅ akadálya lehet egy igazán vidám és  🌈 színes "kövezős" programnak!

🌈 színes kínálatában, mert a földtani tünemények mellett egy egész csokorra való történelmet, néprajzot, élővilágot érintő érdekességet kaptok a területről, kicsit kitekintve a Bakony egészére is.

🌈 színes az ösvény, amin járunk, nem csak a lehullott falevelektől, hanem azért is, mert gyönyörű kilátópontokon, mohos sziklafalak között, napsütötte réten, sötét szálerdőben kanyarog, és ezek a gyönyörű szakaszok szinte lépésenként váltakoznak!

🌈 színes az Idő Ösvényén haladó geo-vándor Útja is, mert a földtörténeti középidő csaknem 200 millió éve elképesztő gazdagságban képviselteti magát az itt levő látványos földtani képződményekben, és szeretni, csodálni való kövekben!

🌈 színes,, mert annyiféle tengeraljzat tárul fel a szemünk előtt: napfénnyel játszó sekélytenger, sötét, vad mélységi mámor, élettől nyüzsgő zátonyok...

🌈 színes, mert az ősi tengerek élőlények tömegeinek adtak otthont, és ez a gazdagság ma is ott hever a bakancsunk előtt... ki ne símogatná meg megilletődötten a kövekbe zárt egykori élőlények elbűvölő rajzolatú, kreatív formákat produkáló vázait?

🌈 színes, mert Ti is ott lesztek, és kiélhetitek játékos, felfedező éneteket☺!

 Kaptok feladatokat: például vajon megtalájátok-e, hol van két eltérő a kőzet határa a kutatóárokban?

 Lesznek kérdéseink: például mi a csoda lehet az az ördögszántás?

Lehet versenyezni.: Ki találja meg az első víznyelőt a "lyukacsos" réten?

                        🎁ÉS LESZNEK MEGLEPETÉSEK IS!!!🎁

🎁Ami biztos: Délutáni programunkon óriáskövületeket foghatunk kézbe Zircen a Bakonyi Természettudományi Múzeumban!

 Szeretettel várunk minden színező kedvű georajongót az egyik legszínesebb tanösvény: az Eperjes-hegyi tanösvényfelfedezésére, ami 2015-ben az Év Földtani Értéke volt a Bakony –Balaton Geoparkban! 

Részletek az alábbi linkeken, de legfőképp a helyszínen☺!

🌍Bakony–Balaton Geopark honlapja

🌲Balaton-felvidéki Nemzeti Park Eseménynaptára

👍Megköszönjük, ha facebook oldalunkon lájkoljátok és megosztjátok az eseményt!

Akik a programot biztosítják: Sárdy Julianna és Pardi Melinda a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, illetve Katona Tamás és Keserű Ildikó a Bakonyi természettudományi Múzeum munkatársai.

Közös vizeink

Tisztelt Tagtársak!

Meghosszabbított regisztrációs lehetőség nyílt a KÖZÖS VIZEINK hidrogeológiai konferenciára.
A Salgótarjánban november 16-17-én rendezésre kerülő magyar-szlovák hidrogeológiai konferencia jelentkezési határidejét október 14-én péntekig meghosszabbítjuk. A konferencia nyelve magyar, angol nyelvű diákkal. Részvételi díj nincs.
Kérem az érdeklődőket, hogy a mellékelt regisztrációs űrlap kitöltésével és visszaküldésével jelentkezzenek.

A szervezők nevében: Prof. Földessy János
Az MTA MAB Bányászati-Földtudományi- Környezettudományi Szakbizottsága, elnök

Közös vizeink konferencia oldala 

Vándorgyűlés képek

A Magyarhoni Földtani Társulat Vándorgyűlésen Cserny Tibor által készített fotók az alábbi linken megtekinthetők:

https://photos.google.com/u/0/share/AF1QipNUzQGnkgc3oskJM91u8UWhZjkuOfhbFAO8bgLJHtXIY_yxpX7tvcW8uuVH42FK7g?key=Zk96aHM3TTZVSWFabkFYRGZnNDlXbm9NQTBUQ2tn

Agrogeológiai előadóülés

Tisztelt Tagtársak, Érdeklődők!
Mindenkit szeretettel vár a Mérnökgeológiai és Környezetföldtani Szakosztály az idei Agrogeológiai Előadóülésre.

Az előadóülés időpontja:     2016. október 10. (hétfő) 15.00
Helyszín:     BME Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék, (1111 Budapest Műegyetem rkp. 3.) K épület  1. emelet 85 tárgyaló

Az előadóülés programja:

15.00 – 15.20     Halupka Gábor – Kuti László: Újabb terepi megfigyelések a városi parkok talajai tápanyagforgalmának megértéséhez

15.20 – 15.40     Sebők András – Czinkota Imre: Humuszoldat adszorbciós és deszorbciós kinetikájának meghatározása homokos talajon oszlopkísérlet segítségével

15.40 – 16.00     Kerék Barbara – Kuti László – Fügedi Ubul – Sebők András – Kalmár János: Alföldi homokterületek agrogeológiai felmérése és a nyomelem pótlás lehetősége

Mérnökgeológiai és Környezetföldtani Szakosztály