Válaszd ki a gránát utódját, szavazz a 2017-es év ásványáról!
AZ ÉV ÁSVÁNYA: A GRÁNÁT – 7. rész
2016-ban a gránátot választották az év ásványává.
Ebből az alkalomból blogunkon egy sorozatot jelentetünk meg e sokoldalú
ásványról (voltaképpen ásványcsaládról). Arról, hogy mik a gránátok, a
sorozat bevezető része ír. Az eddig megjelent írások listája e bejegyzés végén található.
Írta: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)
Sorozatunk első részében megemlékeztünk
arról, hogy az „Az év ásványa” és más hasonló titulusok ihletője az
amerikai Time magazin által 1927 óta kiosztott „Az év embere” (Man of
the Year) cím, mely 1999-től a „politikai korrektség” jegyében „Az év
személyisége” (Person of the Year) megnevezést viseli. Bár 1998 óta egy
online szavazást is tartanak („People’s Choice”), a nyertes kiválasztása
addig és azóta is a Time szerkesztőinek feladata volt, függetlenül „az
emberek választásának” eredményétől.
Nos, az év ásványa esetében nincs így. A mi választásunk demokratikusabb, mint az év embere cím esetében, ugyanis a szavazás nyilvános, és mindenkinek számít a véleménye
annyi szépséghibával, hogy csak egy szűkebb szakmai kör által
kiválasztott három jelölt egyikére lehet szavazni. Mivel közeledik az év
vége, és a cím első büszke nyertese, a gránát nemsokára kénytelen lesz
átadni a helyét az új kiválasztottnak, ideje, hogy e blogban is
bemutassuk a három jelöltet – már csak azért is, mert a szavazás október
31-ével lezárul.
A választás három indulója – mely egy furcsa árukapcsolás révén tulajdonképpen négy – a következő: a gipsz, a kvarc és a gyakorta együtt előforduló azurit–malachit páros.
A blog írójának, bár van kedvence a
jelöltek között, nem tiszte, hogy valamelyikük mellett korteskedjen. A
gránát viszont nem is tudna, pedig az indulók egyike igazán közel áll
hozzá. Ez az ásvány a kvarc, amely a gránáttal olykor fölöttébb szoros
együttlétben található. Példa erre a két ásványnak a bemutatott képen
látható írásos szövetű összenövése is. Ez a kőzetszövet (amelynek
legismertebb példája a földpát- és a kvarckristályok összenövése az
írásgránitban) azt jelzi, hogy a két ásvány egy időben kristályosodott
ki – a konkrét esetben, a vizsgálatok szerint, 720 °C-on.
Bár e szavazáson nincsen érvényességi
küszöb, a Magyarhoni Földtani Társulat „Gyűjthető múlt” című
programjának önkéntesei azt szeretnék, hogy a lehető legtöbben
kinyilvánítsák véleményüket arról, mi legyen a 2017-es év ásványa.
Kedvcsinálóul mellékeljük a három jelölt melletti „kortesbeszédeket”,
valamint a kiváló ásványfotós, Tóth László által készített portrékat,
amelyek a program honlapjáról származnak.
Gipsz (kalcium-szulfát, szerkezetébe épült kristályvízzel; kristályrendszere egyhajlású)
Mindennapjaink kereteit adja. Lehet fal
(gipszkarton), lehet a törött kézen-lábon rögzítés, lehet a csavarokat
falban tartó kötőanyag. De volt a római korban ablakszem („lapis
specularis”), a középkorban ereklyetartók és szentképek fedőlapja
(„máriaüveg”). Kialakulása semlegesíti a savas bányavizeket, megóvja
élővilágukat. Hiába gyönyörűek kristályai, puhasága miatt nem lehet
drágakő. Hazánkban sokfelé gyűjthető, szép kristályokként is.
(Fotó: Tóth László)
Kvarc (szilícium-dioxid; kristályrendszere háromszöges)
A folyók homokjaként és az építkezési
sóder kavicsaiként mindenki ismeri. Kemény. Szépségét
drágakőváltozatainak hosszú sora jelzi (hegyikristály, ametiszt,
rózsakvarc, jáspis, kalcedon stb.). Nélküle nem lenne üveggyártás,
kvarcóra, szilícium a számítógépeinkhez vagy éppen szolárium. Hazánkban
sokfelé gyűjthető, szép kristályokként is.
(Fotó: Tóth László)
Azurit és malachit
(némileg különböző összetételű réz-karbonát-hidroxidok; kristályrendszerük eltérő, de mindkettőé egyhajlású)
Színes testvérpár. A malachit zöld
drágakőként és díszítőkőként a legismertebb, színezőanyagnak is
használták, de e téren fontosabb volt az azurit, melyből középkori
festők a freskók és oltárok egének kékjét keverték. A földfelszín
közelébe került rézérctelepekben keletkeznek, feltűnő színükkel segítik
az érckutató geológus munkáját. Hazánkban több helyen gyűjthetők vékony
kérgei, néha kisebb-nagyobb kristálycsoportjai is.
(Fotó: Tóth László)
Aki személyesen szeretne alaposabban megismerkedni a jelöltekkel, látogasson el hozzánk, a Magyar Természettudományi Múzeumba.
Itt nemcsak az ásványrendszertani kiállításban keresheti meg őket,
hanem a múzeum fogadóépületében található múzeumi bolt mellett lévő
vitrinben egymás mellett is megtekintheti és összevetheti mindhármat
(illetve „mindnégyet”), és október 31-éig leadhatja szavazatát is.
A virtuális ismerkedés hívei a program facebook oldalán tehetik ezt meg. Fel hát szavazásra – és kérjük a kedves olvasót, ne feledkezzen meg a 2017-es év ősmaradványáról sem!
A szavazás(ok) eredményét a Magyar
Természettudományi Múzeumban november 12-13-án rendezendő Földtudományos
Forgatagon hirdetik ki. Ugyanitt a kiállításban és a foglalkozásokon az
idei év ásványával és ősmaradványával is meg lehet ismerkedni – hiszen
jobb későn, mint soha.
Az év ásványa, a gránát” sorozat eddig megjelent írásai
1. Ásvány-e az év ásványa, és ha nem, miért igen?2. Honnan ered a gránát neve?
3. Harcias gránátok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése