Pálfy Mór Emlékkonferencia

Kolozsvári Akadémiai Bizottság Földtani Szakbizottsága

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Erdélyi Múzeum-Egyesület

Postacím: Erdélyi Múzeum-Egyesület, 400750 Cluj-Napoca Op. 1. Cp. 191.

Telefonszám: +40742042440 (Lengyel Hunor társrendező)

E-posta: lengyelhunor@yahoo.com

MEGHÍVÓ

Tisztelettel meghívjuk Önt 2016. december 10-re, a

Pálfy Mór Emlékkonferenciára

A konferencia célja

Feleleveníteni érdemeit Aranyosszék leghíresebb természettudósának, Pálfy Mór (1871–1930) geológusnak, születése 145. évfordulója alkalmából. Szülőföldjén köztudatba vinni személyiségét, tudományos érdemeit, emberi nagyságát. Származási helyének polgárai előtt felidézni büszkeségük, önbecsülésük e nem mindennapi forrását. További nem-titkolt célunk az Aranyos-vidéki magyar értelmiség találkozására lehetőséget biztosítani, közösségi érzete ápolása érdekében. Egyúttal az erdélyi magyar geológus közösségnek, a szakma széles köre képviselőjének is keretet teremteni, hogy leróják tiszteletüket az erdélyi földtan e kiválóságának emléke előtt. (A második oldalon rövid ismertető az ünnepeltről.)

A Konferencia helyszíne: Bágyon, Kultúrház

A Konferencia időpontja: 2016. december 10. szombat délután 5 órától

Jelentkezési határidő: 2016. december 5. a fejlécben megadott címek egyikére.

Tisztelettel megkérjük a jelen lenni szándékozókat, hogy a fejlécben megadott kapcsolat-címekre, lehetőleg időben (legkésőbb december 5-ig, de lehetőleg hamarabb), jelentkezzenek a kiadások helyes méretezése végett. Különösen áll ez a Kolozsvárról és Tordáról induló résztvevők esetében, a megfelelő méretű autóbusz bérlése érdekében. Az időben jelentkezők egy második körlevelet kapnak, a részletes programról és a Kolozsvárról Tordán át szállító ingyenes autóbusz menetrendjéről. Ugyancsak levélben jelezzék, amennyiben több személy kiskocsiba társulva érkezik a rendezvény helyszínére.

A konferencián felkért előadók fognak előadásokat tartani, de nem zárkózunk el attól, ha valakinek a témával kapcsolatban jelentős mondandója van, hogy őt is bevegyük a műsorba, azzal a feltétellel, hogy azt előzőleg egyezteti Wanek Ferenc társrendezővel (mobil telefon: 0745642430, vagy e-mail: wanek.ferenc@gmail.com)

Részvételi díj nincs.

A körülbelül egyórás előadás-sort követőn egy félórás kultúrműsor következik, majd szabad beszélgetés és állófogadás.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A rendezők   

    Keszeg Vilmos, Wanek Ferenc, Lengyel Hunor

Kolozsvár, 2016. november 15.

Röviden az ünnepeltről

Pálfy Mór (Bágyon, 1871. október 21–1930. augusztus 16. Budapest) az Erdélyben (Aranyosszéken) született magyar geológusok legnagyobbika születésének 145. évfordulóját ünnepeljük (mintegy elő megmozdulás, az 5 év múlva esedékes nagyon kerek, 150. éves jubileumára).

Középiskoláit Tordán kezdte, majd Kolozsvárott, az Unitárius Gimnáziumban végezte be. 1890-ben érettségizett, majd beiratkozott a Ferenc József Tudományegyetem Matematika és Természettudományi Karára. Itt Koch Antal (1843–1927) professzor hatására, érdeklődése véglegesen a földtan felé fordult. Már másodéves egyetemi hallgatóként ösztöndíjas gyakornok lett. Diákévei alatt két tudományos dolgozatával pályadíjat nyert. 1894- től Koch mellett egy évig volt Kolozsvárott tanársegéd, ugyanis tanárát – mikor azt a Budapesti Tudományegyetemre meghívták – követve a fővárosba költözött, ahol a Magyar Királyi Földtani Intézet egy betöltésre váró segédgeológusi állását pályázta meg.

Budapesti évei alatt nem csekély karriert futott be. Az Intézet keretében 1908-ban már osztály-főgeológus, sőt egy kényes korban, Lóczy Lajos (1849–1920) nyugdíjba vonulását követőn, a Tanácsköztársaság idején, őt nevezték ki az Intézet igazgatójának. A Földtani Társulat keretében is aktívan tevékenykedett, 1904-től első titkárnak (Koch Antal elnök mellett), 1916-tól másodelnöknek, majd 1920-ban elnöknek választotta meg a közgyűlés. Hosszú időn át a Bányászati és Kohászati Egyesületnek is választmányi tagja volt. Tudományos érdemeiért a Magyar Tudományos Akadémia 1916-ban tagjai közé választotta. Székfoglalóját, Az arany előfordulási viszonyairól az erdélyrészi Érchegységben címmel, igen nagyra értékelték kortársai. Tudományos hagyatéka ma is élő irodalmi forrásanyag. Több mint 70 szakdolgozatának legnagyobb része erdélyi vonatkozású, ezen belül is elsősorban az Erdélyi-szigethegység földtana képezte leginkább tanulmányainak tárgyát; kisebb mértékben, de vannak a Keleti-Kárpátok geológiájára és az Erdélyi-medence szerkezetére vonatkozó írásai is.