Kiállítás ajánló

MikroNógrád, „a tudomány is lehet szép” - Új időszaki tárlat a pásztói Múzeumban

Mi emberek hajlamosak vagyunk arra, hogy csak arra figyeljünk, ami jól látható, feltűnő, vagy éppenséggel bombasztikus, netán szenzációs. Ha az őslénytan szóba kerül, akkor többségünknek a jégkori óriások, a mamut és a gyapjas orrszarvú jut eszébe, netán a földtörténeti középidő kihalt „rettentő gyíkjai”: a már szinte bulvárosodott dinoszauruszok.

Márpedig az őslénytanban az utóbbi fél évszázad során a legrohamosabb fejlődés a milliméteres és annál kisebb nagyságrendű maradványok vizsgálata terén zajlik. A kőolajkutatás ma már elképzelhetetlen lenne a fúrásmagokba zárt apró likacsos házú egysejtűek, vagy a kagylósrákok házainak elemzéséből levont következtetések nélkül.

Ugyancsak bajban lennénk a sokáig „ősmaradványmentesnek” tartott üledékes kőzetek korának megállapításában a conodonták, a sugárállatkák, a kovamoszatok vagy éppen a kisemlősök nélkül.

Ugyanígy centiméteres-deciméteres nagyságú kristálycsodák, drágakövek jelentik számunkra az ásványokat és nem is gondolunk arra, hogy a körülöttünk levő naponta használt kőzeteink is ásványokból állnak, csak legtöbbször szabad szemmel láthatatlanok.

Ebben a mikrovilágban csak úgy lehetett eredményeket elérni, hogy az utóbbi fél évszázadban egyre jobban fejlődött a mikroszkópi képalkotó technika. A parányőslénytan 19. századi úttörői még csak fénymikroszkóppal dolgozhattak. Később jelent meg a sztereomikroszkóp, majd az elektronmikroszkóp, melyekkel a parányi maradványok egyre finomabb alaki részletei váltak tanulmányozhatóvá.

Ezek az apró ásványok és ősmaradványok nemcsak érdekesek és tanúlságosak, de esztétikai élményt is nyújtanak. A kiállítás fő célja, hogy ebből az egyes ember számára már átfoghatatlan gazdagságú mikrovilágból ízelítőt nyújtsunk.

A kiállítás első terme a kőzetmikroszkópia és az ásványok világába vezet be, míg a második terem az ősmaradványoké.

Forrás: http://www.pasztoimuzeum.hu/