Magyar Tudományos Akadémia Földtudományok Osztálya
Meteorológiai Tudományos Bizottságának
Légkördinamikai és Szinoptikus Meteorológiai Albizottsága,
valamint Légkörfizikai és Levegőkémiai Albizottsága
tisztelettel meghívja Önt
Meteorológiai Tudományos Bizottságának
Légkördinamikai és Szinoptikus Meteorológiai Albizottsága,
valamint Légkörfizikai és Levegőkémiai Albizottsága
tisztelettel meghívja Önt
Mikro- és mezoskálájú légköri folyamatok modellezése – Pontosabb előrejelzés - biztonságosabb élet
(43. Meteorológiai Tudományos Napok)
című tudományos ülésre
(43. Meteorológiai Tudományos Napok)
című tudományos ülésre
Az ülés időpontja: 2017. november 23-24. (csütörtök-péntek)
Helyszín: MTA Székház, Nagyterem, 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. II. emelet
PROGRAM
1. nap, 2017. november 23.
Délelőtti program: 9.30 – 13.00
Levezető elnök: Major György, akadémikus
Megnyitó: Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke Áttekintő előadások:
Present status about micrometeorology: Thomas Foken, University of Bayreuth
Részletes mikrofizikai modell: új lehetőségek a felhőkben lejátszódó folyamatok tanulmányozására: Geresdi István, PTE Földrajzi Intézet
Mezometeorológia: cirkulációs rendszerek, jelenségek, előrejelzések:
Horváth Ákos, Nagy Attila és Németh Péter, OMSZ Siófoki Viharjelző Obszervatórium
11.00 – 11.30: Kávészünet
Skálafüggő nyomanyag-terjedési folyamatok: Bozó László, OMSZ
Szennyezőanyag- és impulzus-transzport városi határrétegben: Kristóf Gergely és Füle Péter, BME Áramlástan Tanszék
A városi hősziget jelenségköre és modellezési lehetőségei: Unger János és Gál Tamás, SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék
Városi tér szerkezete és hatása a mikroklímára: Gál Csilla Viktória, Dalarna University, Sweden
Délutáni program: 14.00 – 17.00
Levezető elnök: Gelencsér András
Poszterek (3 perces bemutatók)
Levezeti: Mészáros Róbert, ELTE Meteorológiai Tanszék
Turbulenciamodellezés
A mikroskálájú modellek turbulencia peremfeltételeiről: Balogh Miklós, BME Áramlástan Tanszék Új turbulencia parametrizációs eljárások az AROME modellben: Lancz Dávid és Szintai Balázs, OMSZ
A Richardson-extrapoláció és alkalmazása a Dániai Euleri Modellben: Faragó István1, Havasi Ágnes1 és Zahari Zlatev2: 1ELTE Matematika Intézet; 2Aarhus University, Department of Environmental Sciences –
Atmospheric modeling, Denmark
A felszín szerepe Pannon-medence térségében a keveredési rétegvastagság napi menetének alakulásában: Ács Ferenc1, Mona Tamás2, Salavec Péter3 és Weidinger Tamás1: 1ELTE Meteorológiai Tanszék, 2MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet, 3OMSZ
15.30 – 15.45: Szünet
Felhő- és csapadékkeletkezés
Mikrofizikai folyamatok zivatarokban, zivatarláncokban: Sarkadi Noémi és Geresdi István, PTE Földrajzi Intézet A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése: Lábó Eszter1 és Geresdi István2: 1OMSZ, 2PTE Földrajzi Intézet
A domborzat és a rácsfelbontás hatása a legkorszerűbb regionális klímamodellek csapadékbecslésére: európai esettanulmányok: Torma Csaba Zsolt, ELTE Meteorológiai Tanszék; MTA Prémium Posztdoktori Kutatói Program
Városi modellek
A felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében: Breuer Hajnalka, Göndöcs Júlia, Pongrácz Rita és Bartholy Judit, ELTE Meteorológiai Tanszék Új családtag a klímamodellezésben: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszköze: Zsebeházi Gabriella1 és Szépszó Gabriella1,2: 1OMSZ; 2Európai Középtávú Előrejelző Központ, Reading, Egyesült Királyság
2. nap, 2017. november 24.
Délelőtti program: 9.30 – 13.00
Levezető elnök: Geresdi István
Alkalmazások – Időjárás-előrejelzés
Az AROME modell optimalizálása veszélyes időjárási helyzetek előrejelzéséhez: Szintai Balázs, Homonnai Viktória és Szűcs Mihály, OMSZ A WRF modell operatív alkalmazása a veszélyes konvektív folyamatok előrejelzéséhez: Nagy Attila, OMSZ Siófoki Viharjelző Obszervatórium
Különböző modell megközelítések és UAS mérések a repülések korszerű meteorológiai támogatásához: Bottyán Zsolt1, Wantuch Ferenc2, Gyöngyösi András Zénó3, Kardos Péter4 és Tuba Zoltán1,5:
1NKE Katonai Repülő Intézet; 2Nemzeti Közlekedési Hatóság, Légiközlekedési Igazgatóság; 3SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék; 4HungaroControl Zrt; 5Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály
Légszennyezés-modellezés és előrejelzés
Levegőkémiai mérések és modellezés lokálistól regionális skáláig: Mészáros Róbert1, Leelőssy Ádám1, Lagzi István László2, Kovács Attila1 és Csapó Péter1: 1ELTE Meteorológiai Tanszék, 2BME Fizika Intézet A levegőminőség előrejelzés modellezésének háttere és gyakorlata az Országos Meteorológiai Szolgálatnál: Ferenczi Zita és Homolya Emese, OMSZ
11.00 – 11.30: Szünet
Városi légszennyeződés modellezése cloud-HPC infrastruktúrán: Horváth Zoltán, Fülep Dávid, Kocsis A. Tihamér és Liszkai Bence, SZIE Matematika és Számítástudomány Tanszék
A látótávolság és aeroszol részecskék: Molnár Ágnes1, Imre Kornélia1, Tóth Ádám2, Kiss Gyula1: 1MTA–PE Levegőkémiai Kutatócsoport; 2PE Föld- és Környezettudományi Intézeti Tanszék, Veszprém
Mikrofizikai, kémiai és dinamikai mérések globálisan csatolt atmoszferikus kémiai modellek fejlesztéséhez: a StratoClim PROJECT: Jánosi Imre, ELTE Fizika Intézet
Ökológiai és hidrológiai alkalmazások
A talajfelszín-bioszféra-légkör kölcsönhatások szerepe a növényprodukciós modellezésben: Fodor Nándor1, Pásztor László1, Horváth Ferenc2, Czúcz Bálint2, Illés Gábor3 és Molnár András4: 1MTA ATK; 2MTA ÖK; 3NAIK-ERTI; 4AKI
Szél hatása a sekély tavak hőmérsékleti rétegzettségére: Krámer Tamás, BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
Zárszó: Bozó László, akadémikus, a Földtudományok Osztályának elnöke
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése