Kilencévesen kezdte, 14 milliárd fa elültetésénél jár a fiatal srác
Gyerekeket ritkán hívnak meg az Egyesült Nemzetek Szövetségének közgyűlésére, de a német Felix Finkbeiner többször is a pódiumra állhatott.
A gyerekek tisztában vannak vele, a felnőttek látják,
milyen kihívásokkal állunk szemben és mik lehetnek a megoldások. De nem
értjük, hogy miért nem cselekednek
– fogalmazott beszédében.
A fiú három lehetséges magyarázatot fogalmazott meg a tétlenséggel kapcsolatban. Az egyik a jövő szó félreértelmezése.
A felnőttek többségének számára ez egy tudományos kérdés,
a gyerekeknek pedig a túlélés kérdése. A XXI. század még az életünk
része lesz.
Második pontként a klímaváltozás elutasítását említette, a harmadik
lehetőséget pedig egy állatokkal kapcsolatos példával magyarázta.
Ha a majomra bízod, most
kér egy banánt, vagy később hatot, akkor mindig az első opció mellett
dönt. Mi, gyerekek nem bízhatunk benne, hogy a felnőttek megmentik a
jövőnket. A saját kezünkbe kell venni a sorsunkat.
Idézett felszólalásakor Finkbeiner már negyedik éve volt egy
környezetvédelmi mozgalom vezetője, amely azóta globális hálózattá nőtte
ki magát. A globális felmelegedést lassítanák az újraerdősítés által.
Fotó: Getty Images Hungary
A most 19 éves német fiú ENSZ-közreműködéssel alapított Plant-for-the-Planet
nevű csoportja idáig 14 milliárd fát ültetett több mint 130 országban.
Céljuk, hogy eljussanak egy billió, vagy ha úgy tetszik ezermilliárd fa
elültetéséig, ami fejenként százötvenet jelentene a Földön élő összes
ember számára.
A szervezet kezdte az első tudományos, teljes körű globális
faszámlálást, ezzel segítve a NASA folyamatban lévő tanulmányát az erdők
széndioxid-elnyelő képességéről és a bennük lévő lehetőségekről.
A csoportnak mostanra egy
seregnyi, ötvenötezer éghajlati nagykövete van, akiknek egynapos
képzésen kellett részt venniük saját közösségükben a tagsághoz.
Legtöbben kilenc és tizenkét év közöttiek.
Minden akkor kezdődött, mikor Finkbeiner szülővárosában, a Münchentől
délre fekvő Uffing am Staffelsee-ben hallott egy előadást a
klímaváltozásról iskolájában. Kilencévesen rádöbbent, veszélyben vannak
kedvenc állatai, a jegesmedvék. Rákeresett a Google-keresőben a témára,
itt talált rá Wangari Maathai felemelő történetére. A
kenyai nő a kopár földből sűrű erdőt varázsolt 30 millió csemete
elültetésével, és 2004-ben Nobel-díjat kapott érte.
Rájöttem, hogy nemcsak a jegesmedvékről van szó, hanem az emberiség megmentéséről
– emlékszik vissza a kezdetekre.
Finkbeiner megkérte a tanárát, az egész közösségnek tartsa meg
előadását. Két hónappal később elültette első vadalmafáját a suli
bejáratánál. Mint mondta, ha tudja, hogy évekkel később bejárja a
világot a híre, megkérte volna az édesanyját, hogy vásároljon neki egy
fenségesebb első fát.
Egyszer csak arra eszmélt, hogy az Európai Parlamentben, majd
Norvégiában és Dél-Koreában mond beszédeket ENSZ-konferenciákon. Mikor
2011-ben New York-ban szólalt fel, Németországban elültették az
egymilliomodik fát is és a Plant-for-the-Planet mozgalom hivatalosan is
útjára indult saját weboldallal és egyetlen alkalmazottal, aki ő maga
volt.
Fotó: Getty Images Hungary
Finkbeinernek van válasza a szkeptikusoknak is, akik kétségbe vonják a klímaváltozás tudományát.
Ha követjük a tudósok utasításait és húsz év múlva
kiderül, hogy rosszul gondolták, akkor sem követtünk el hibát. De ha a
szkeptikusokra hallgatunk és húsz év múlva az derül ki, hogy nem nekik
volt igazuk, már késő lesz megmenteni a jövőnket.
A Plant-for-the-Planet egyik legnagyobb újraerdősítési projektje
jelenleg is zajlik a Yucatán-félszigeten, Mexikóban. Eddig háromszázezer
őshonos fát ültettek, de 2020-ra a tízmilliót is el szeretnék érni.
A nagy ambíciók persze új kérdéseket vetnek fel. Hozott
változást a 14 milliárd fa elültetése? És a tízmillióé fog Mexikóban?
Lehet-e tartani a lépést az erdőirtással világszerte? Senki nem tudja,
mert ahhoz fanépszámlálásra lenne szükség. Finkbeinerék vállalták.
Egy két éve, a Nature magazinban publikált kutatás szerint a Földön
hárombillió (háromezer-milliárd) fa él – hétszer több a becsülteknél. A
tanulmány megállapította, hogy tizenkétezer év alatt a felére csökkent a
számuk és hogy tízmilliárd fát vesztünk el. Egymilliárd fa elültetése
tehát szép, de nem átütő. Mindenki azt hitte, hogy a gyerekek elcsüggednek. Ehelyett milliárdosokat kerestek meg világszerte.
Az új cél tehát egybillió fa földbe helyezése, amivel évi tízmilliárd tonna széndioxid tűnne el a légtérből.
A klímaváltozás áldozatai leszünk. A mi saját érdekünk,
hogy a gyermekek cselekedjenek. Nem várhatunk addig, míg a generációk
lép a mostani felnőttek helyébe húsz-harminc év múlva. Annyi időnk már
nincs. Annyit tehetünk, hogy a jó irányba tereljük őket.
Adományokat természetesen elfogadnak, a tetszőleges összeget ezen a linken keresztül lehet eljuttatni a gyermekközösség számára.
(National Geographic)
Időpont: 2017. március 24. 13:00.
Helyszín: MFGI Budapest, Stefánia út 14. Rónai András-terem
Előadók: Szepesi János–Ésik Zsuzsanna–Soós Ildikó–Harangi Szabolcs–Novák Tibor–Sütő László–Lukács Réka
Cím: Földtani objektumok
értékminősítése: módszertani értékelés a védelem, bemutatás,
fenntarthatóság és a geoturisztikai fejlesztések tükrében Összefoglaló: Az előadás vázlatos áttekintést nyújt a
geotópok minősítésének és értékelésének módszertani fejlődéséről és rá
kíván mutatni az eddigi hazai értékminősítési és földtani
természetvédelmi szakmai munka metszéspontjaira, valamint néhány
kiemelt és kevésbé ismert geotóp példáján kitér a védelmet és
bemutathatóságot érintő különbségekre is.
Néhány programozónak köszönhetően most már interaktív térképen https://paleobiodb.org/navigator/ is
keresgélhetünk a Paleobiology Database fosszíliákról szóló, hatalmas
mennyiségű adata között - írja az Esquire. A térképen gyakorlatilag
minden valaha megtalált fosszília helye fel van tüntetve, a korai
emlősöktől egészen a dinoszauruszokig. Keresni
- lehet korszakok alapján
- rétegek alapján, azaz hogy az adott lelet melyik rétegben volt,
- vagy rendszertani osztályok alapján is.
A
korszakok különösen érdekesek, ugyanis ezek között váltogatva a
kontinensek is átrendeződnek, így azt is megfigyelhetjük, hogyan
mozogtak a tektonikus lemezek az évmilliók során.
A
térképpel az időt is jól el lehet ütni egyébként, hiszen érdekes lehet
például megnézegetni, hogy találtak-e leleteket a házunk környékén.
Forrás: Index, 2017. március 08.
A
Magyar Nemzeti Parkok márciusban hazánk látogatható barlangjait
kívánják megismertetni a föld alatti túrák iránt érdeklődőkkel. A
„Barlangoljunk!” kampány célja hazánk különleges barlangjainak
bemutatása, népszerűsítése. A hónap során az érintett
nemzetipark-igazgatóságok különleges barlangi programokkal és jelentős
kedvezményekkel várják a látogatókat.
Az Aggteleki Nemzeti Park barlangjaiban
20% és 50% kedvezmény várja az odalátogatókat. A Balaton-felvidéki
Nemzeti Parkban is számos kedvezményes és színes program – hangulatos
barlangi csónakázás, barlangtúra stb. – várja a kicsiket és nagyokat
egyaránt. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében „Föld
alatti világ a főváros alatt” címmel interaktív geológiai bemutató és
tanösvény-bejárás színesíti a kínálatot. A Duna–Dráva Nemzeti Parkban
remek családi programok várhatók – Denevérnap és egyéb érdekességek.
Végül, de nem utolsó sorban az idén 40 éves Bükki Nemzeti Parkban 3D
vetítéssel és ősrégészeti túrákkal várják az érdeklődőket. Mindez persze
kedvezményes árakon!
Vegyen részt március folyamán az
élményeket tartogató különleges barlangi programokon! Ismerje meg
hazánk nemzetközi szinten is egyedülálló barlangjait a barlangi
tematikus hónap során! Meggyőződésünk, hogy a barlangok bemutatása
fontos eszköz e sérülékeny természeti értékek megőrzésében.
A
2017. évi jubileumi Magyar Őslénytani Vándorgyűlést a Komárom-Esztergom
megyei Tardoson tartjuk május 25–27. között. A program a szokásos módon
két előadási napból (csütörtök és szombat) és egy terepbejárásból
(péntek) fog állni. Az előadások hosszát idén is a résztvevők
„előadókedve” határozza meg: az előadások számától függően 15-20 perc
áll majd rendelkezésre. A Vándorgyűléshez kapcsolódóan május 24-én
(szerdán) a Szakosztály képviselői ismeretterjesztő előadásokat tartanak
általános iskolás diákoknak a tatai Kuny Domokos Múzeumban.
A
vándorgyűlés díja társulati tagoknak a szállástól függően 20 600 Ft
vagy 23 000 Ft; nem társulati tagoknak 27 600 Ft vagy 30 000 Ft. Ebből a
Magyarhoni Földtani Társulat felé fizetendő regisztrációs díj 3200 Ft,
nem társulati tagok részére 10 200 Ft.
A jelentkezési határidő március 20. A részvételi szándékot kérjük a társulat honlapján, a www.foldtan.hu
oldalon elérhető online űrlap kitöltésével jelezni. Kérjük, az
előadás-kivonatokat 2017. április 20-ig csatolt fájlként küldjék el
Virág Attilának a következő címre: viragattila.pal@gmail.com. Kérdés, kérés esetén forduljon segítségért a vezetőséghez, vagy bátran használja a jelentkezési lap Megjegyzés rovatát.
A hallgatói versenyről és a további részletekről a csatolmányból értesülhet, kérjük jelentkezés előtt olvassa el figyelmesen.
A jubileumi rendezvényre minden őslénytan iránt érdeklődőt szeretettel várunk!
az MFT Őslénytani-Rétegtani Szakosztályának Vezetősége nevében üdvözli,
Kedves Tagtársak, Érdeklődők!
Örömmel tudatjuk, hogy „Európa-bajnok” az ELTE hallgatók kőolajkutató csapata!
A világ legnagyobb szénhidrogén-földtani szervezete, az AAPG (American
Association of Petroleum Geologists) Prágában tartotta meg március
9-10-én az egyetemisták számára rendezett kőolajkutató versenyének
európai döntőjét. Az IBA (Imperial Barrel Awards) történetében először
ezen az ELTE mesterszakos geológus és geofizikus hallgatóiból álló
csapat szerezte meg a győzelmet!
Az ELTE TTK „Európa-bajnok” csapatát Albirt József,
Bottyán Réka és Nyíri Dániel végzős geológus és Csurgai Ferenc András
és Híves Kristóf geofizikus hallgatók alkották. A világszerte évente
megrendezett vetélkedő európai döntőjének mezőnyében 18 egyetem
együttese szerepelt, a csütörtöki két szekcióból a legjobb 6 jutott
tovább a másnapi döntőbe. A mezőny erősségét jelzi, hogy az ELTE mögött a
második helyet a londoni Royal Holloway University, a harmadikat pedig
az amszterdami Vrije University szerezte meg, maguk mögé utasítva többek
között a University of Manchester és a moszkvai Lomonoszov Egyetem
csapatát. Az IBA évente világszerte megrendezett szénhidrogén-kutató
vetélkedőjén az idén tizedszerre szerepelt az ELTE, első alkalommal
kerülve ki európai győztesként, miután tavaly először sikerült a európai
legjobb hat közé jutás. A verseny során a hallgatók élesben
tapasztalják meg és mutatják be, hogyan tudnak egy átfogó
szénhidrogén-kutatatási projektet véghezvinni valós geológiai és
geofizikai adatokból kiindulva, mindössze nyolc hét felkészülés után.
Csapatunk idei kutatási feladatául a Barents-tenger egy Norvégiától
északra eső területét kapta. A munka során megismerték a terület
geológiai felépítését, fejlődéstörténetét és a szénhidrogén-rendszer
elemeit. A korábbi ipari kutatások adatainak kiértékelése alapján
medencemodellt készítettek, feltérképezték a potenciális
szénhidrogénmezőket és javaslatot tettek a további kutatás lépéseire,
kiszámolva a sikeresség valószínűségét és a várható kőolajvagyont. A 25
perces előadásukat nagy tapasztalattal rendelkező olajipari
szakemberekből álló zsűri értékelte a Prágában rendezett versenyen.
Az ELTE-csapat felkészülését ipari tanácsadóként Szilágyi Imre, a MOL
vezető geológusa, az ELTE önkéntes vendégelőadója és Temes Mihály
(Vermilion Energy) támogatta, egyetemi tanácsadóként pedig Haas János,
az MTA levelező tagja, az ELTE kutatóprofesszora és a csapatot Prágába
is elkísérő Tőkés Lilla tudományos segédmunkatárs, tavalyi csapattag
segítette. A felkészülésben az Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
több oktatója és volt oktatója, és az IBA-t megjárt korábbi
hallgatóinkból lett olajipari szakemberek is segítettek. A csapat
részvételét anyagilag a MOL Nyrt. és más hazánkban működő
szénhidrogén-kutató vállalatok, a Geomega, a Hungarian Horizon Energy,
az O&G Development és a TDE támogatták. A zsűri értékelésében kiemelte a szakmai
pontosságot, az eredetiséget és a lenyűgőző előadást. Az ELTE geológiai
és geofizikai tanszékének oktatói és hallgatói, a MOL és más
magyarországi olajipari vállalatok szakemberei, és a teljes hazai
földtudományi szakmai közösség kitörő örömmel fogadta a siker hírét. Az
ELTE csapat győzelmének értékét növeli, hogy megelőzte a
szénhidrogén-földtani képzést nyújtó leghíresebb európai egyetemeket.
Ahogy egy zsűritag fogalmazott, meggyőző sikerével az ELTE felkerült a
szénhidrogén-kutatói karrierre felkészítő legkiválóbb iskolák térképére.
A következő állomás az április elsején Houstonban, az amerikai olajipar
texasi fellegvárában tartott világdöntő lesz. Az ellenfelek közül hat
az Amerikai Egyesült Államokból, öt a világ más régióiból kerül ki. A
Prágában a zsűritől és a versenytársaktól kapott rengeteg dicsérő szó
alapján bizakodhatunk, hogy a világdöntőn is méltón meg fogja állni
helyét az ELTE hírnevét Amerikába is elvivő magyar csapat.
OVF és a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra (ELTE) szervezésében
Prof. José Joel Carrillo-Rivera (Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem) Mexikói víztörvény: Javaslat a vízáramlási rendszerek bevonására című angol nyelvű előadására magyar nyelvű tolmácsolással
Időpont: 2017. március 27. hétfő 11:00 Helyszín: Országos Vízügyi Főigazgatóság 1012 Budapest, Márvány u. 1/D
Kérem a részvételi szándék jelezését a veres.kinga@ovf.hu címen
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT 166. Rendes Közgyűlésére
Március 22. (szerda) 9.30 óra Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Díszterme, 1143 Budapest, Stefánia út 14. II. emelet
Napirend előtti tudományos előadás 9.30 órai kezdettel: Brezsnyánszky Károly, Radócz Gyula: 50 éve kezdődött a kubai kaland
Napirend 10.00 órától: Himnusz 1. Elnöki megnyitó - Baksa Csaba 2. Emlékezzünk elhunyt tiszteleti tagjainkra: Dr. Balogh Kadosára emlékezik - Pécskay Zoltán Dr. Dudich Endrére emlékezik - Komlóssy György 3. Az 50, ill. 60 éves társulati tagságot elismerő díszoklevelek átadása Baksa Csaba 4. A társulati kitüntetéseket javasló bizottságok jelentése és a kitüntetések átadása: i. Lóczy Lajos Emlékérem ii. Semsey Andor Ifjúsági Emlékérem iii. Kertész Pál Emlékérem 5. Beszámolók, jelentések Főtitkári – közhasznúsági jelentés - Cserny Tibor A Gazdasági Bizottság jelentése - Puzder Tamás Az Ellenőrző Bizottság jelentése - Haas János Jelentés a Magyar Földtanért Alapítvány működéséről - Baksa Csaba Hozzászólások, vita, a jelentések elfogadása. Szünet 6. A 2016. évi Ifjú Szakemberek Ankétján díjazott előadások bemutatása Elméleti kategória 2. helyezett: Farics Éva1, Józsa Sándor2, Haas János3 (1ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, 2ELTE Kőzettani és Geokémiai Tanszék, 3ELTE-MTA Földtani, Geofizikai, és Űrtudományi Kutatócsoport): A Budai-hegység felső-eocén báziskonglomerátumában előforduló vulkáni klasztok és triász andezit telérek (Budaörs-1 fúrás) petrográfiai jellemzői Gyakorlati kategória 1. helyezett: Papp Zoltán Richárd, Zajzon Norbert (Miskolci Egyetem): Új ásványtani és geokémiai eredmények az eplényi mangántelep kutatásában 7. Egyebek Bányászhimnusz
Határozatképtelenség esetén a Közgyűlést változatlan napirenddel 2017. március 22-én 10.00 órára hívom össze.
A Novohrad-Nógrád Geopark J.SZ.T és a füleki Nógrádi Turisztikai és Információs
Központ tisztelettel meghívja Önöket a Fülek - Détér - Ádám
Maár- Nagymájoldal - Bagókő - Szárkő - Bencs-tető - Détér - Fülek
útvonalat bejáró vezetett gyalogtúrára, melyre 2017. március 25-én (szombat) kerül sor. A
találkozó helyszíne és időpontja: 8.30 órakor a füleki Városi Művelődési Központ
előtt.
Jelentkezés és további információk: Nógrádi Turisztikai Információs Központ
irodája (Fülek, Várfelső utca 14., tel.: +421 (0)47-43-82-016, e-mail: ntic@filakovo.sk) vagy
a Geopark Novohrad-Nógrád J.SZ.T. irodája (Fülek, Várfelső utca
14., mobil: +421
(0)917 646 551, e-mail: geopark.filakovo@gmail.com.
A gyalogtúrára előzetes bejelentkezés szükséges legkésőbb 2017. március 23-ig!
Új eredmények a magyar negyedidőszak kutatásban INQUA ELŐADÓNAP
című tudományos ülésre
mely
a Negyedidőszaki Kutatásokkal Foglalkozó Világszervezet (INQUA)
nemzetközi vezetőbizottságának budapesti üléséhez kacsolódóan kerül
megrendezésre és célja a magyarországi aktuális negyedidőszakkal
foglalkozó kutatások bemutatása az INQUA vezetőségének és a magyar
közönségnek
Az ülés időpontja: 2017. március 5. (vasárnap) 10 óra
Helyszín: Magyar Természettudományi Múzeum Semsey Andor Előadóterem 1083 Budapest, Ludovika tér 2-6.
Program 10.00 Introduction: Hungarian INQUA in the past: László Kordos
10.20
Speleothems as archives of past temperature, humidity and
precipitation seasonality variations in the Carpathian Basin: Attila
Demény
10.40 Dendrochronology and radiocarbon dating of Holocene subfossil wood: Zoltán Kern, Mátyás Árvai, György Sipos
11.00
Quaternary geochronology, landscape evolution and paleoclimate
research using in-situ produced cosmogenic nuclides in Hungary: Zsófia
Ruszkiczay-Rüdiger
11.20 Features of rapid uplift on Holocene tropical rock coasts - are these seismic markers? Miklós Kázmér
11.40
Luminescence (OSL) dating of Pleistocene-Holocene sediments in the
Geological and Geophysical Institute of Hungary: Edit Thamó-Bozsó, Judit
Füri, Attila Nagy, Mariann Török-Sinka
12.00 Advances in C-14 based dating techniques at HEKAL AMS Laboratory: Mihály Molnár
12.20
Local variations of paleo-environments recorded in loess-paleosol
sequences - a case study from Verőce: Gabriella Barta, Balázs Bradák,
Erzsébet Horváth, Klaudia Kiss, Ágnes Novothny, József Szeberényi
12.40
The influence of North Atlantic climate changes on dust emission in
East Central Europe during the last glacial maximum: Gábor Újvári,
Mihály Molnár, Ágnes Novothny, János Kovács, György Varga
13.00
New results in the study of lateglacial and Holocene environemntal
and climate changes in the Carpathian Region using multi-proxy
paleoecological methods: Enikő Magyari, Krisztina Buczkó, Mónika Tóth,
Mihály Braun, Katalin Hubay, Ilona Pál, Ildikó Vincze, Ildikó Orbán,
Walter Finsinger
13.00 Ebédszünet
14.30 Tárlatvezetés a Magyar Természettudományi Múzeum gerinces őslénytani gyűjteményében: Gasparik Mihály
100 éve született Erdélyi Mihály (1917.02.18. - 2002.01.24) a magyar hidrogeológia kiemelkedő alakja
Erdélyi
Mihály geológus a hazai földtudomány és a hidrogeológia, ezen belül is a
felszínalatti vizek dinamikájának jelentős tudósa volt. Pályáját a
Fasori Evangélikus Gimnázium tanáraként kezdte. Ezt követően a Magyar
Állami Földtani Intézet, majd a Bauxitkutató Vállalat, később pedig a
Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet munkatársa lett.. Fő
szakterületei a hidrogeológia, hidrodinamika, és - korát megelőző
tevékenységként -, a vízminőség és környezeti kérdések voltak. A
Budapesti Műszaki Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem mellett a
brazíliai Porto Allegre-i Egyetemen is oktatott. A világ számos
országában (Ghána, Szíria, Irak, Irán Dél-Jemen, Észak–Vietnam, Líbia)
tevékenykedett szakértőként. Fő műve „A Magyar-medence hidrodinamikája
(1974)” jól tükrözi modern hidrogeológiai szemléletét. Ő ismerte fel
elsőként az alföldi vizek arzéntartalmának eredetét és munkáiban
többször is nyomatékosan felhívta a figyelmet a Bős-nagymarosi
vízlépcsőrendszer felszín alatti vizeket érintő, várhatóan kedvezőtlen
környezeti hatásaira.
Erdélyi Mihály tudományos könyvtárát,
valamint kéziratainak gyűjteményét az ELTE Általános és Alkalmazott
Földtani Tanszékén őrzik.
Erdélyi Mihály Alapítvány, ELTE, Budapest
