Kókay terepi napok - Késő-triász medencefejlődés és kréta inverzió a Keszthelyi-hegységben
Kedves Kollégák!
A Kókay napok rendezvénye évről évre az Alpi hegységképződés legfrissebb kutatásainak eredményeit mutatja be, a fejlődés és megértés ütőerén tartja a kezünket akár hazai, akár távolabbi helyszíneken. Ebben az évben is új megvilágításba helyezünk egy talán eddig egyszerű történetet, a Keszthelyi-hegység mezozoos történetét.
A Keszthelyi-hegység földtani felépítése valóban olyan egyszerű, mint ahogyan azt a gyűrt felső-triász képződményeket diszkordánsan fedő a pannoniai korú üledékek szikár rétegsora mutatja? Azt gondoljuk, hogy számos izgalmas feltárást rejt a terület. Az idei Kókay napok a következő két izgalmas témát járja körül a terepen:
- A késő-triász medence fejlődés korai szakasza a hegység északkeleti részén figyelhető meg, ahol karni korú medence és platform üledékek fogazódnak össze. A hegység déli peremén számos feltárása van a Fődolomitot fedő Rezi Dolomitnak, mely késő-triász riftesedéshez kapcsolódó intraplatform medencében képződött. A Rezi Dolomit egy extenziós félárokban rakódott le, melynek ÉNy-DK csapású, laterálisan szegmentált peremvetője jól követhető a vetőnek támaszkodó üledékes breccsa lebenyek alapján. A medencét kialakító extenziós feszültségmező jól rekonstruálható a feltárás léptékű üledékes szerkezetek (csuszamlási fülkék, csuszamlási redők), valamint szin-szediment normálvetők alapján.
- A Dunántúli-középhegységi egységet, mint legfelső helyzetű Ausztroalpi-takarót, intenzív gyűrődést érte a kréta során. A különböző irányú redők és rátolódások kialakulását hagyományosan több fázisú gyűrődéssel magyarázza a hazai szakirodalom. A Keszthelyi-hegységben a térképi léptékű redők É-D-i csapásúak, azonban a feltárásokban ÉNy-DK-i és ÉK-DNy-i tengelyirányú redők is megfigyelhetőek. A hagyományos értelmezést követve, a háromfajta redőtengely irány három egymást követő gyűrődési fázissal magyarázható. Azonban megfigyeléseink szerint az ÉNy-DK-i és ÉK-DNy-i tengelyirányú „ferde-csapású” redők csak a szegmentált késő-triász peremvető mentén fordulnak elő, így alternatív magyarázatként felmerül annak a lehetősége is, hogy a „ferde csapású” redők a késő-triász medence inverziójához kapcsolódóan jöttek létre.
Reméljük, hogy felkeltettük Tagtársaink érdeklődését. Hamarosan jelentkezünk a pontos programmal, a szállás lehetőségekkel és egyéb részletekkel. Ezután nyílik majd meg az online jelentkezési felület, amelyen szeretettel várjuk Tagtársaink jelentkezését!
Üdvözlettel: Héja Gábor Herkules – Maros Gyula – Botfalvai Gábor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése