A sokszínű gránát
AZ ÉV ÁSVÁNYA: A GRÁNÁT - 5. rész
2016-ban a gránátot választották az év ásványává.
Ebből az alkalomból blogunkon egy sorozatot jelentetünk meg e sokoldalú
ásványról (voltaképpen ásványcsaládról). Arról, hogy mik a gránátok, a
sorozat bevezető része ír. Az eddig megjelent írások listája e bejegyzés végén található.
Írta: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)
Egyes gránát ásványfajok nemcsak szép
kristályaikkal, hanem változatos színükkel is felhívják magukra a
figyelmet. Felöltik a szivárvány – vagyis a színkép – színeit: a vöröst,
a narancstól a vérvörösön át a lilásig, hasonlóképpen a sárga és a zöld
különböző árnyalatait, sőt ritkán a kék színt is. De lehetnek fehérek,
feketék és különböző árnyalatú tónusú barnák is.
Különböző színű gránátokból csiszolt ékkövek. Robert Weldon (Gemmological Institute of America) felvétele.
(forrás: http://www.gia.edu/images/80923_1364893289723.jpg)
(forrás: http://www.gia.edu/images/80923_1364893289723.jpg)
Honnan e tarkaság? A választ
meglelhetjük akár egy kristálynövesztő laboratóriumban is, ahol pontosan
meghatározott vegyi összetevőkből, ismert fizikai körülmények között
gyártanak gránátszerkezetű kristályokat is. Ezek közül az
ittrium-alumínium-gránát (YAG, Y3Al5O12) és a gadolínium-gallium-gránát (GGG, Gd3Ga5O12)
is színtelen. De ha a képletet alkotó összetevők mellé egy kevés
adalékanyag kerül, a képződő kristályok ennek megfelelő színeket fognak
ölteni. Szerkezetük ugyanis a beépülő kémiai elemek hatására úgy
módosul, hogy a kristály képes lesz a látható fény bizonyos színű
(hullámhosszú) sugaraiból energiát felvenni. Emiatt nem egyenletesen
nyeli el a fényt, így színesnek látjuk.
Különböző
adalékelemekkel kristályosított mesterséges gránátok. (forrás:
http://www.gemtec.co.kr/chamgo/synthetic/synthetic-process-flux.htm)
A természetes gránátok változatos
színezéséért is a szerkezetükbe beépülő, egymást különböző mértékben
helyettesítő fémionok a felelősek, közülük is a vas(II), mangán(II), a
vas(III), króm(III), vanádium(III) és a titán(IV). Nélkülük a tűzpiros
pirop (ógörögül püróposz = tűzszemű) is színtelen lenne. Ez jól látható
azon a ritka fehér piropon is, mely az olaszországi Dora Maira-vidéken
található. Ez az ásvány hatalmas mélységben kristályosodott ki, és onnan
különleges földtani események következtében került a felszínre.
Egy gránátszín mind fölött
A „hagyományos” gránát drágakövek (almandin, pirop) sötétvörös színűek, innen ered a gránátvörös színnév.
A
vörös szín alapvető oka a nagy vas(II)-tartalom, de a vas(III), a
titán(IV) és a pirop esetében a króm(III) jelenléte is befolyásolja a
színáranyalatot.
A
gránátvörös a hölgyeknek számtalan szépítőszerről, az uraknak pedig
például a Barcelona futballcsapatának kékkel és gránátvörössel
(katalánul „blau i grana”) sávozott címeréről és mezéről lehet ismerős.
A Barcelona címere a kék és gránátvörös sávokkal. (forrás: Futbol Club Barcelona, Manual d’Identitat Corporativa. http://arxiu.fcbarcelona.cat/web/downloads/sala_premsa/identitat/FCBidentitat.pdf)
Amint két tökéletesen egyforma gránát
sincs, a „gránátvörös” színből is sokféle árnyalat létezik. A Pantone
színrendszerben a Floridai Állami Egyetem hivatalos gránátvörös színe a
195 C, a Dél-Karolinai Egyetemé a 202 C, az FC Barcelonáé a 208 C
kódszámú.
„Hivatalos” gránátvörös színek, balról jobbra: Florida State University, University of South Carolina, FC Barcelona.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése