90 éves a hazai bauxitbányászat

EMLÉKÜLÉS

A HAZAI BAUXITBÁNYÁSZAT MEGKEZDÉSÉNEK
90. ÉVFORDULÓJÁN

Gánt, 2016. szeptember 4.

PROGRAM
9:30    Emléktábla avatás a bánya múzeumnál
10:00-12:00  Emlékülés a művelődési házban

Az emlékülés elnöke: Varga József

Előadások:
    Mindszenty Andrea: A hazai bauxitkutatás története és fejlődése
    Kreischer Károly: Gánt térség bauxitbányászata
    Orbán Tibor: Bauxitbányászat Magyarországon
    Huszár László: A bauxitbányászat gazdasági társadalmi hatásai
    Kovácsics Árpád: A bauxit-bányászat  főbb  jellemzői az 1996. évi
    privatizáció és 2013. évek között
    Fekete István: A hazai bauxitbányászat napjainkban

Tervezett kiadványok

- Szemelvények a hazai bauxitbányászatról
- Fizioergonómia a bauxitbányászat bázisán

A rendezvény támogatói:

Bányaegészségügy – Bányabiztonság Alapítvány
Gánt Község Önkormányzata
HUNGALU Bányamérnöki Alapítvány
Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület
Metal Carbon Kereskedelmi Kft
Tapolca és Környéke Bányászati Hagyományápoló Egyesület

Researchers Discover Bacteria That Produces Pure Gold

image: https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipMBHIYBbFTql8zu0m9arQCKsZ7pL1HdQ0pEmuhv2reBuLCNL3UA6M3Q0_r0kS4KqjX-zlVz6OWIy06UdTJrCnQ02DFvTvWG9i1kqq4qM6lHG5avQpl2bMiLlOAd_LdSS2Zx9SAtmRs9D5/s400/Researchers+Discover+Bacteria+That+Produces+Pure+Gold.jpg


Bacteria eats poison, poops out gold

The gold you see in the photo above was not found in a river or a mine. It was produced by a bacteria that, according to researchers at Michigan State University, can survive in extreme toxic environments and create 24-karat gold nuggets. Pure gold.

Maybe this critter can save us all from the global economic crisis?

Of course not—but at least it can make Kazem Kashefi—assistant professor of microbiology and molecular genetics—and Adam Brown—associate professor of electronic art and intermedia—a bit rich, if only for the show they have put together.

The gold you see in the photo above was not found in a river or a mine. It was produced by a bacteria that, according to researchers at Michigan State University, can survive in extreme toxic environments and create 24-karat gold nuggets. Pure gold.

Maybe this critter can save us all from the global economic crisis?

Of course not—but at least it can make Kazem Kashefi—assistant professor of microbiology and molecular genetics—and Adam Brown—associate professor of electronic art and intermedia—a bit rich, if only for the show they have put together.

Kashefi and Brown are the ones who have created this compact laboratory that uses the bacteria Cupriavidus metallidurans to turn gold chlroride—a toxic chemical liquid you can find in nature—into 99.9% pure gold.

Accoding to Kashefi, they are doing "microbial alchemy" by "something that has no value into a solid [in fact, it the toxic material they use does cost money. Less than gold, but still plenty], precious metal that's valuable."

The bacteria is incredibly resistant to this toxic element. In fact, it's 25 times stronger than previously thought. The researchers' compact factory—which they named The Great Work of the Metal Lover—holds the bacteria as they feed it the gold chloride. In about a week, the bacteria does its job, processing all that junk into the precious metal—a process they believe happens regularly in nature.

So yes, basically, Cupriavidus metallidurans can eat toxins and poop out gold nuggets.

It seems that medieval alchemists were looking for the Philosopher's Stone—the magic element that could turn lead to gold—in the wrong place. It's not a mineral. It's a bug. 

Note: The above post is reprinted from materials provided by Michigan State University

Forrás: http://www.geologyin.com/2016/03/researchers-discover-bacteria-that.html

Az év ásványa: a Gránát - 5. rész

A sokszínű gránát

AZ ÉV ÁSVÁNYA: A GRÁNÁT - 5. rész

2016-ban a gránátot választották az év ásványává. Ebből az alkalomból blogunkon egy sorozatot jelentetünk meg e sokoldalú ásványról (voltaképpen ásványcsaládról). Arról, hogy mik a gránátok, a sorozat bevezető része ír. Az eddig megjelent írások listája e bejegyzés végén található.

Írta: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)

Egyes gránát ásványfajok nemcsak szép kristályaikkal, hanem változatos színükkel is felhívják magukra a figyelmet. Felöltik a szivárvány – vagyis a színkép – színeit: a vöröst, a narancstól a vérvörösön át a lilásig, hasonlóképpen a sárga és a zöld különböző árnyalatait, sőt ritkán a kék színt is. De lehetnek fehérek, feketék és különböző árnyalatú tónusú barnák is.

Különböző színű gránátokból csiszolt ékkövek. Robert Weldon (Gemmological Institute of America) felvétele.
(forrás: http://www.gia.edu/images/80923_1364893289723.jpg)

Honnan e tarkaság? A választ meglelhetjük akár egy kristálynövesztő laboratóriumban is, ahol pontosan meghatározott vegyi összetevőkből, ismert fizikai körülmények között gyártanak gránátszerkezetű kristályokat is. Ezek közül az ittrium-alumínium-gránát (YAG, Y₃Al₅O₁₂) és a gadolínium-gallium-gránát (GGG, Gd₃Ga₅O₁₂) is színtelen. De ha a képletet alkotó összetevők mellé egy kevés adalékanyag kerül, a képződő kristályok ennek megfelelő színeket fognak ölteni. Szerkezetük ugyanis a beépülő kémiai elemek hatására úgy módosul, hogy a kristály képes lesz a látható fény bizonyos színű (hullámhosszú) sugaraiból energiát felvenni. Emiatt nem egyenletesen nyeli el a fényt, így színesnek látjuk.

Ittrium-alumínium-gránát (YAG, Y₃Al₅O₁₂) kristályokból készült lézerrudak. Színük az adalékanyagtól függően zöld (Ho + Cr + Tm), rózsaszín (Nd), sárgásbarna (Er), színtelen vagy enyhén kékes (Yb), sárga, zöldessárga (Ce + Nd).

„Tiszta”, illetve különböző adalékelemekkel kristályosított gadolínium-gallium-gránát (GGG, Gd₃Ga₅O₁₂) az MTM „A kiválasztottak – az év fajai” című kiállításán. Az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet által növesztett kristályok.

Különböző adalékelemekkel kristályosított mesterséges gránátok. (forrás: http://www.gemtec.co.kr/chamgo/synthetic/synthetic-process-flux.htm)

A természetes gránátok változatos színezéséért is a szerkezetükbe beépülő, egymást különböző mértékben helyettesítő fémionok a felelősek, közülük is a vas(II), mangán(II), a vas(III), króm(III), vanádium(III) és a titán(IV). Nélkülük a tűzpiros pirop (ógörögül püróposz = tűzszemű) is színtelen lenne. Ez jól látható azon a ritka fehér piropon is, mely az olaszországi Dora Maira-vidéken található. Ez az ásvány hatalmas mélységben kristályosodott ki, és onnan különleges földtani események következtében került a felszínre.

Egy – nevéhez híven – tűzpiros pirop. Elemzése szerint 11% Fe(II)-oxidot és 0,2% Mn(II)-oxidot tartalmaz. (forrás: RRUFF adatbázis, http://rruff.info/Pyrope/R050446)

Halvány színű pirop a Dora Maira-területről. Az itteni piropkristályok gyakran mindössze 1-2% Fe(II)-oxidot tartalmaznak, a Mn(II)-oxid 0,05% alatt van. Guillaume Baudry felvétele (forrás: www.mindat.org/photo-607514.html)

Egy gránátszín mind fölött

A „hagyományos” gránát drágakövek (almandin, pirop) sötétvörös színűek, innen ered a gránátvörös színnév.

 

A vörös szín alapvető oka a nagy vas(II)-tartalom, de a vas(III), a titán(IV) és a pirop esetében a króm(III) jelenléte is befolyásolja a színáranyalatot.

 

A gránátvörös a hölgyeknek számtalan szépítőszerről, az uraknak pedig például a Barcelona futballcsapatának kékkel és gránátvörössel (katalánul „blau i grana”) sávozott címeréről és mezéről lehet ismerős.

A Barcelona címere a kék és gránátvörös sávokkal. (forrás: Futbol Club Barcelona, Manual d’Identitat Corporativa. http://arxiu.fcbarcelona.cat/web/downloads/sala_premsa/identitat/FCBidentitat.pdf)

Amint két tökéletesen egyforma gránát sincs, a „gránátvörös” színből is sokféle árnyalat létezik. A Pantone színrendszerben a Floridai Állami Egyetem hivatalos gránátvörös színe a 195 C, a Dél-Karolinai Egyetemé a 202 C, az FC Barcelonáé a 208 C kódszámú. 

„Hivatalos” gránátvörös színek, balról jobbra: Florida State University, University of South Carolina, FC Barcelona.

Forrás:http://mttmuzeum.blog.hu/2016/08/02/a_sokszinu_granat?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook_share&utm_campaign=blhshare