II. Föld napi geológus piknik

A Föld napi geológus pikniket először 2014-ben rendezte meg a Társulat a budapesti szépvölgyi-úti Francia kőbányába, ahol a környék geológiai jellegzetességeinek megtekintése mellett piknikezéssel és geológus dalok nótázásával töltöttük a napot. Már akkor tudtuk, ezt jövőre meg kell ismételni! Így, az Elnökség megbízásából az Ifjúsági Bizottság 2015. április 25.-én, szombaton megrendezte a II. Föld napi geológus pikniket. 

Csoportkép a miskolctapolcai barlangfürdő előtt. Fotó: Cserny Tibor

A rendezvénynek ezúttal a Bükk-hegység lábánál elterülő Miskolc adott otthont. A budapesti delegációt a miskolci Tiszai-pályaudvaron várta az Ifjúsági Bizottság vezetősége, ahonnan különjárattal indultunk első szakmai programunk helyszínére. Útközben több miskolci kolléga és diák is csatlakozott a résztvevőkhöz. A körülbelül 30 fős csoportot a miskolc-tapolcai Barlangfürdő bejárata előtt Csomor Tibor Áron, az IB elnöke köszöntette. A Barlangfürdőben Szlabóczky Pál bányamérnök, mérnök-geológus vezetésével megtekintettük a fürdő gyógyhatású termálvíz vájta természetes üregeit, illetve a látogatók előtt lezárt körvágatot. A bejárás során különböző képződményeket, gömbüstöket, gömbüst sorokat, a medencéket összekötő folyosókon tetaráta sorokat (megkövesedett hullámfodrokat), cseppkő kérget láttunk. A meleg vizű források a Bükk NyÉNy-KDK peremi termális törésvonala mentén szállnak fel, a fürdő vize jelenleg 29 °C körüli hőmérsékletű. Miskolc-Tapolcának a város ivóvízellátásában is kulcsfontosságú szerepe van, ugyanis annak nagy részét az itt foglalt hideg vizes karsztforrásokból biztosítják.

Bár a fürdőben a csobbanás elmaradt, a magas hőmérsékletet és páratartalmat a Miskolci Egyetem campusán található Selmeci Műemlékkönyvtár klimatizált termében pihenhettük ki. Könyvtári vezetőnk ismertette az egyetem és a könyvtár történetét. A Miskolci Egyetem a Mária Terézia által 1735-ben alapított bányászati iskola, a Bergschule egyik jogutódja. Ez volt az első műszaki felsőoktatási intézmény Európában, ahol olyan neves professzorok, tudósok oktattak, mint Mikoviny Sámuel, Giovanni Antonio Scopoli, Christoph Traugott Delius, Christian Doppler, Kerpely Antal. A Selmeci Akadémia három kara, a bányászati, kohászati és erdészeti karok 1919-ben először Sopronba, majd 1949-ben a bányászati és kohászati karok Miskolcra költöztek. A Műemlékkönyvtár a Selmecbányán működött Bányászati és Erdészeti Akadémia könyvtárának rendkívül jó állapotban, szinte hiánytalanul fennmaradt könyvállományát tartalmazza az 1735 és 1918 közötti időszakból. A gyűjtemény egész Európában ritkaságnak számít. A könyvek egységes díszkötést kaptak és a fennmaradt példányok egyharmada (többnyire erdészeti könyvek) Sopronban, háromnegyede Miskolcon található, melyekből 7500 könyv került kiállításra a selmeci könyvtár 1982-es rendszerezése szerint. Megtekinthetők első kiadású Agricola könyvek, Mohs, Linné, Newton, Lavoisier munkái, egyetemi jegyzetek, valamint a Selmeci Akadémia közel 4000 darabos ásványtárának legértékesebb darabjai, ásványritkaságok Verespatak, Aranyosbánya, Kapnikbánya, Selmecbánya, Körmöcbánya területéről. A könyvtár előterében az UNESCO magyarországi Szellemi Kulturális Örökségek listájára 2014-ben felkerült selmeci diákhagyományokat bemutató tárlókban a Dudujka-völgyi Rókák Baráti Társaságának gyűjtéséből származó korsók, daloskönyvek, regények és egyéb relikviák találhatók.

A szakmai programok végén már gulyáslevessel vártak minket a sportpályák melletti bográcsozónál. A finom ebéd után jókedvű nótázással zártuk a napot. Az ELTE egykori diákjai és tanárai által írt geológusnótákat Juhász Árpád és Köhler Artúr kísérte gitáron, míg a selmeci diákdalokat Csomor Áron vezetésével a miskolci hallgatók adták elő. A felcsendülő nóták és dalok a szakmaszeretetet, a barátságot, összetartást és vidámságot hirdették.

Bízom benne, hogy az ilyen találkozó az elkövetkező években is megrendezésre kerül, és az ország minden tájáról érkeznek majd kollégák, hogy eltöltsünk együtt egy kellemes, kötetlen napot, mert „Mindnyájan jártunk egyszer az Akadémián…”

           Kiss Anett
       MFT IB titkára

További fotók Cserny Tibortól itt.

Föld napja a Fővárosi Állat- és Növénykertben

A 2015. évi Föld napján a Magyarhoni Földtani Társulat Ifjúsági Bizottsága, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi karának geológus hallgatói is közreműködtek.

Lange Thomas a legkisebbeket is bevezette a geológia rejtélyeibe. Fotó: Spránitz Tamás

A rendezvény, melyet a fővárosi Állat- és Növénykert szervezett, április 22-től 26-ig tartott. A geológia sátort április 25-én, illetve 26-án reggel 10 órától délután 6-ig lehetett meglátogatni. Nagy számban érkeztek látogatók, akiknek lelkes hallgatók és tudósok meséltek. Az érdeklődőknek lehetőségük volt puhatestű (pl. ammonitesz), illetve gerinces ősmaradványok (kb.14000 éves pocok, kígyó stb.) megismerésére. A gerinces ősmaradványokat a vendégek mikroszkópon keresztül nézhették és egy kis csapat munkával kitalálhatták melyik állatot, annak melyik csontját tanulmányozzák éppen. Ezután különböző magmás (mészalkáli sorozat, pegmatit), üledékes (mészkő, dolomit) és metamorf (leukofillit, gránátos csillámpala) kőzetekről hallhattak igen érdekes történeket, elsősorban keletkezésükről és fontosságukról. Ezt követően számos ásványt csodálhattak meg (kvarc, ametiszt, turmalin, gránát, azurit, gipsz stb.), melyek a világ különböző pontjairól származtak. A kiállítást különböző kísérletek (hasadék vulkán kísérlet, lávatű készítés és híg sósav terepi bemutatása) és optikai jelenségek (kalcit kettőstörés) fényezték. Végül a lelkes fiatalság egy rövid időre megismerhette egy geológus életét, amely során egy vödör homokban opált, azuritot és gipsz kristályokat kereshettek. A talált példányok legszebbikét hazavihették. Mindezek után, akinek kedve volt hozzá, a szomszéd asztalnál különböző fosszíliákat, ásványokat és kőzeteket is vásárolhatott. A két nap sikeresen zárult és reméljük, hogy jövőre is sor kerül az eseményre, ahol ismét bemutathatjuk, hogy mitől is szép a geológia. 

Lange Thomas

 Fotók: Cserny Tibor, Spránitz Tamás, Váczi Benjámin