2016. október 13., csütörtök

Elmaradt Centenárium


A magyarországi mangánbányászat 99 éve

utolsocsilleurkut.jpg


2016. június 7-én telefonhívás érkezett a mangánbányászattal foglalkozó Mangán Kft. úrkúti irodájába. A hívó fél az egyetlen vásárlójuk volt, a dunaújvárosi ISD Dunaferr cég, mely a továbbiakban inkább Ukrajnából vásárol mangánércet az acélgyártáshoz. Ezzel a telefonhívással ért véget a magyarországi mangánbányászat 99 éve. A bánya leszerelése elkezdődik, annak ellenére, hogy Úrkúton a föld alatt marad közel 100 évre elegendő mangánérc.
Úrkút település keleti részén, ahol a kék túra útvonala keresztülszeli a települést áll a Csárda-hegy, a magyarországi mangánbányászat "origója". Itt kezdődött minden, valamikor a XVIII. században, amikor egy itt talált, kezdetleges módszerekkel, külszínen bányászott sötét ércet az északra lévő Kislőd vashámorába szállították feldolgozásra. Fazekasok is előszeretettel jártak Úrkútra a "fekete kőért", melyet edények és cserépkályha csempék zománcának színezéséhez használtak fel. A korabeli kisipari bányászat valószínűleg nem volt tisztában azzal mi is ez a fekete kő. Amikor 1917-ben gróf Zichy Béla földbirtokos gyárainak már nem tudott szenet szerezni a háború miatt, a saját birtokán kezdett kutatásokat szénlelőhelyek után. Úrkúton találtak is szenet, bár nem túl sokat. Meinhardt Vilmos bányamérnök vezetésével találtak viszont mangánércet, azazhogy újra felfedezték a lelőhelyet. A lelőhely stratégiai fontosságú volt 1917-ben, ugyanis a Monarchia főként a radmannsdorfi (Radovljica, Szlovénia) bányából  fedezte a mangánérc szükségletét, melyet Triesztben dolgoztak fel. A tengerparton épült servolai vasgyár pedig túlontúl közel volt az olasz fronthoz.
Az Úrkúti Faluvédő és Kulturális Egyesület honlapján található, a mangánérc bánya történetéről szóló meglehetősen részletes cikkben és az innen átvett Magyar Nemzet cikkben tévesen szerepel, hogy Servola Olaszországban lett volna, ez akkoriban Trieszttel együtt a Monarchiához tartozott, Olaszország egyszer sem foglalta el a háború végéig. Nem ez volt az egyetlen mangánérc bánya. Bukovina kárpáti völgyében, a német bányászok által lakott Jakubényben 1777 óta bányásztak mangánércet az Arszitza-hegyen külszíni fejtéssel.
A világháború vége felé a nagyipari bányászat előkészületi munkálatai kezdődhettek meg. A kaotikus belpolitikai helyzet miatt 1921-ben láttak neki újra a munkának (ekkor már részvénytársaság formájában), de a termelés csak 1924-től indult be. Kezdetben nagyon nehéz volt felvevőpiacot találni az érc számára. A korai időszakban főként a diósgyőri vasgyárba és Németországba szállítottak. Fejlesztések is történtek, felépült az ércdúsító. Úrkúton 1926-tól helyben dúsították a mangánércet 40-44% érctartalmúra. Ennek következtében zagytározók létesültek a patakvölgyben. 1935-re elfogyott a felszínről termelhető érc ezért ettől kezdve átálltak a mélyművelésre. 1953-ban rájöttek, hogy az addig meddőhányóra dobott zöldes-barnás csíkos, karbonátos üledékes kőzet is tartalmaz mangánércet. Kisebb mennyiségben, de ebből a fajta kőzetből jóval több állt rendelkezésre. Az 1960-as években elérte a termelés a csúcsát, 850 bányász évi 250000 tonna ércet hozott a felszínre. Az 1970-es években Magyarország a második legnagyobb mangánérc termelő volt Európában. A termelés két helyszínen, Eplényben (1928-1975) és Úrkúton (1917-2016) zajlott. Eplényben, mivel kisebb volt a művelhető telep, hamar gazdaságtalanná vált, ezért 1975-től szünetelt a kitermelés.
A rendszerváltás utáni években visszaesett a termelés volumene. Az egyetlen vevőjük a Dunaújvárosi Vasmű, a Dunaferr maradt. A 2000-es években 80-90 bányász dolgozott Úrkúton, többségük már bezárt bányákból került ide és évi 40-50 ezer tonna ércet bányásztak ki. Egy évvel a bánya centenáriuma előtt az ő sorsuk is bizonytalanná vált. 
Száz év sok idő, de 180 millió év még több. Egy ősóceán fenekére kell leszállnunk, hogy megtudjuk, hogyan került a mangánérc Úrkút mellé.

Nem kastély toronnyal, "csak" ércelőkészítő Úrkúton.

Toarci anoxikus esemény a trópusi ősóceán fenekén
A Bakonyban körülbelül 600 négyzetkilométeres területen van felszínen jura kori üledék, egy hetven kilométer hosszú, 8-10 kilométer széles sávban Sümegtől Zircen át egészen Mórig. Ebből összesen 8 négyzetkilométeren találni mangánércet.
A liásznak is nevezett alsó jura korban, annak is az utolsó, a francia Thouars városáról elnevezett toarci korszakban a Tethys- és az ekkoriban felnyíló Atlanti-óceán között egy óceánközépi hátság húzódott transzform vetőkkel, valamint különböző mélységben elhelyezkedő sasbércekkel a mai Bakony-hegység helyén. Ez az elvékonyodott karbonátos aljzat lehetővé tette helyenként a vulkanizmus kialakulását, melyet hidrotermális folyamatok kísértek a tengerfenéken.
4_19_100_200812mogeologiajalanti089.jpg
Fekete, oxidos mangánérc az úrkúti Csárda-hegy felhagyott mangánérc külfejtéséből (Fotó: Péró Cs.)

A toarci korszak kezdetén a Tethys óceánban egy anoxikus esemény játszódott le. Vulkanizmus által generált éghajlatváltozás következtében az addig jól átszellőzött mélyebb rétegekben oxigénhiány alakult ki és egy teljesen más színű és jellegű üledék rakódott le. Ez a feketepala (black shale) sokfelé megtalálható Európában ott, ahol ez a jura óceán hullámzott, azonban nem mindenhol tartalmaz mangánércet. Máshol kell keresnünk az érc eredetét. 
Eplény és Úrkút helyén 183-174 millió éve kontinentális kérgen zajló riftesedési (árkosodási) folyamatok zajlottak, amelyekhez hidrotermális tevékenység kapcsolódott. Az Úrkúti Mangánérc Formációt lezáró tűzkővé alakult tufaszórás arra enged következtetni, hogy felszíni vulkanizmus is folyt a közelben. Az eplényi és úrkúti tengeri medencék töréseinek mentén forróvizes források fakadtak, amelyeket ne úgy képzeljünk el, mint egy friss vizű karsztforrást, sokkal inkább úgy, mint egy autógumit égető kályha kéményét, vagy egy fehér füstgépet. A fekete, vagy fehér füstölők a hidrotermális források, melyek vulkáni utóműködéshez kapcsolódnak és igen nagy az ásványianyag-tartalmuk. A hidrotermális működés hatalmas mennyiségű kémiai tápanyagforrással szolgált az ércesedésben kulcsszerepet játszó baktériumok számára. 
Úrkúton és Eplényben, az ősóceán két egymástól független részmedencéjében jelentős vastagságban mangántartalmú üledékek halmozódtak fel. A két lelőhely közül az úrkúti üledékgyűjtő medence volt a nagyobb kiterjedésű. Korábban a geológusok úgy gondolták, hogy a medencékben felhalmozódott mangánérc szárazföldi eredetű lehet. Az üledékgyűjtő medencétől délkeleti irányban magasodott az a szárazulat, ahonnan a mangán oldott formában (csapadék, folyóvíz) bemosódhatott. Ezt az elméletet a későbbi kutatások megcáfolták.

t36.jpg

Dr. Cseh Németh József 1967-es elmélete szerint a középső liásztól az úrkúti és az eplényi terület eltérő földtani fejlődésen ment keresztül. Míg Úrkúton folytonos volt az üledékképződés, addig Eplényben a középső liászban üledékhiány mutatkozik. Úrkúton a konkordáns üledékes összlet 40 méter, míg Eplényben a diszkordánsan települt mangános rétegek legfeljebb 20 méter vastagságot érnek el. Úrkúton a finoman rétegzett üledékek ritmikusak. A sötétszürke radioláriás agyagmárga milliméteres világosabb és sötétebb laminák váltakozásából áll. Cseh Németh a szabad szemmel látható laminák keletkezéséhez szükséges időtartamot vizsgálva a képződéshez szükséges időre az alábbi becslést vázolta fel.
Egy centiméteres rétegben 120-220 világos-sötét sáv található (átlagosan 160). Ez azt jelenti, hogy ha egy sötét-világos periódust egy évnek veszünk, akkor évente 0,125 milliméter üledék halmozódott fel az élettelen medence alján. Rövid fejszámolást követően megállapíthatjuk, hogy az úrkúti 40 méter vastagságú mangános összlet kb. 300-320 ezer év alatt jött létre. A legújabb kutatások szerint azonban az üledékképződés jóval gyorsabban, akár néhány száz év alatt végbemehetett. A mangántelepben kétféle, egy szabad szemmel is látható mm-es (Fe-dús) és egy csak műszeresen látható száz mikrométeres nagyságrendű (Mn-dús) ásványosodott mikrobiális réteg váltakozását ismerték fel. A mikrobiális populációs növekedési görbék figyelembevételével készült képződési időtartam kalkuláció a főtelep 8 méter vastag kifejlődésére 500-600 éves időtartamot adott (Polgári et al. 2012-Geology). Ezzel lehetőség nyílhat a 183-174 millió éves távlatból pár napos, illetve pár hetes üledékképződési időtartamba betekinteni.
Formációnak nevezzük azokat a kőzettesteket, melyek kőzettani jellemzőik és keletkezési körülményeik alapján földtani térképezési módszerekkel terepen elkülöníthetők más kőzettestektől. Egy formáció neve mindig három elemből áll (cikkbéli példánk alapján):
1. Úrkúti - földrajzi név, ahol a formáció jellemzően előfordul.
2. Mangánérc - a domináns kőzettest neve.
3. Formáció
Az Úrkúti Mangánérc Formáció magába foglal olyan kőzeteket is, amelyek nem tartalmaznak mangánércet (kísérő kőzetek). Jellemzően a toarcit megelőző földtörténeti korszakokban (sinemuri-pliensbachi) leülepedett mészkövekre települt radioláriás agyagmárgával (feketepalával) kezdődik (0,5-1 méter vastagság), erre rakódott az I. telep, vagy mangánkarbonátos főtelep (8-12 m vastag), majd újabb feketepala réteg (10-25 m vastag) után következik a II. mangánarbonátos telep, amely vékonyabb az I.-nél (2-4 m). E fölött még van egy újabb feketepala réteg (2-5 m), majd a formációt vörösesbarna vasas tűzkőtelep zárja, mely nagy valószínűséggel egy vulkánkitörés tufaszórásából diagenizálódott (Polgári et al. 2010).
. 
Az úrkúti mangánérc világhírnevét nem a bánya, hanem a keletkezését kutató tudományos munka hozta el. Az amerikai Geology című igen rangos folyóirat, valamint az Ore Geology Reviews szaklap hozta le Polgári Márta és munkatársai kutatásának összefoglalását, aki immár 36. éve foglalkozik az úrkúti mangánércek geokémiájával és kialakulásával az MTA Földtani és Geokémiai Intézetében. Az ő új, kétlépcsős mikrobiális képződési elmélete más feketepala környezetű karbonátos mangánérc telepek kialakulásának értelmezéséhez is alapul szolgál. Legújabb kutatási eredményeik az ércet magába foglaló radioláriás agyagmárga képződési viszonyait és az egyéb egyidejű feketepala előfordulások kapcsolatait pontosítják.


A forróvizes oldatok repedéseken felszivárogva igen nagy ásványianyag-tartalommal érték el a hidegebb tengervizet. Itt részben vegyi, részben bakteriális katalizáció következtében nagy tömegben csapódtak ki fémoxidok (Fe, Mn), oxihidroxidok (Fe, Mn), vas-szulfid és kovaanyag. A feláramlási kürtőknél — Úrkút esetében legintenzívebben a Csárda-hegynél, de a karbonátos ércképződési területen is, ahol a legtöményebb volt a hidrotermális oldat fémtartalma — az oxidos folyamatok domináltak, de a kémiai folyamatokat baktériumok is segítették. Kétféle ásványos lamináció keletkezett, egy vasoxidos milliméteres és egy mangános 300 μm vastagságban. Nagyon gyors volt a kialakulásuk, a vasoxidos rétegek 3 hét, a mangános laminák mindössze 3-6 nap alatt ülepedtek le. A kiáramlás olyan mértékű volt, hogy akár több tíz kilométerre is eljuthatott a hidrotermális eredetű mangán-csapadék. Mikrobiális segítséggel két (egy oxidatív autotróf és egy szuboxikus-anoxikus heterotróf) képződési cikluson keresztül jött létre a rodokrolit (nagy rodokrozit-, azaz MnCO3-tartalmú karbonátos mangánérc). Korábban az úrkúti mangánérc főtelepének kialakulását fél millió évre tették, Polgári M. és munkatársai kutatásai alapján a telepek jóval rövidebb idő, akár 5-600 év leforgása alatt létrejöhettek (Polgári et al. 2012-Geology).
Úrkúton semmi sem az, aminek kezdetben látszott. Felmerülhet a kérdés, hogy a toarci anoxikus óceánfenéken hogyan képződhetett oxidos vas- és mangánérc. Először is az úrkúti feketepala nem is fekete, inkább szürke pala. Ráadásul nem anoxikus, hanem oxikus, vagy szub-oxikus körülmények között ülepedett le olyan ősföldrajzi környezetben, ahol a fekete füstölőknek köszönhetően az elburjánzó élővilág hatalmas mennyiségű üledéket (fém-oxidot és agyagásványt) termelt. Ebben a sok üledékben csapdázódott a szervesanyag, mely a kőzetté válás során olyan jegyeket vett fel, mintha valóban anoxikus esemény alatt ülepedett volna ki. A karbonátos mangánérc előérce is eredetileg oxikus körülmények között vált ki a tengerfenéken, majd a diagenezis során karbonátosodott (Polgári et al. 1991).

urkutvoros.jpg
Úrkúti mangántelep, gyűrt szerkezetek karbonátos mangánércben (Kertész Gyula felvétele)

Az Északi-középhegység területe a kréta időszak valangini korszakában (kb. 140-136) millió éve szárazulattá vált egy globális tengerszint-süllyedés következtében. A kiemelkedő mészkőfelszín karsztosodott, és ekkoriban halmozódott át töbrökbe, karsztos üregekbe a bakonyi bauxit jelentős része. A mangános üledékeket is érintette a változás. Sokáig azt tartották a geológusok, hogy a csárda-hegyi mangánérc is egy ilyen karsztos felszínen gyűlt fel. A külszíni bányászattal napvilágra hozott csárda-hegyi őskarszt azonban nem valódi karszt, hanem tenger alatti oldásforma, geológusok szerint itt lehetett a mangánércet létrehozó hidrotermális aktivitás központja. A kimerült fejtés helyszíne 1951 óta természetvédelmi terület. Itt, valamint a mangánbánya meddőhányóiban lehetőség van mangántartalmú ásványok gyűjtésére. 

A csárda-hegyi őskarszt, amely nem is karszt (Kép: Ossian71, panoramio.com)

Úrkúton egyaránt előfordulnak oxidos és karbonátos mangánércek is. Ezek már eleve egy időben ülepedtek le a tenger fenekén, de a későbbi (főleg kréta időszaki) felszíni földtani folyamatok is alakítottak rajtuk. Például a karbonátos mangánércek környezetében jelen lévő piritből csapadék hatására kénsav keletkezett, mely a felszín közelében másodlagos oxidációt okozott. 
Főbb mangántartalmú ásványok, melyeket Úrkúton a meddőből lehet gyűjteni: rodokrozit (MnCO3), piroluzit (MnO2), manganit (MnO(OH).

piroluzit_0523_nagykep.jpg
Barnakő, vagy Piroluzit (MnO2) (forrás)

rodokrozit_1455_nagykep.jpg
Rodokrozit (MnCO3) (forrás)

Az úrkúti bánya bezárásáról több országos napilap is beszámolt, a Magyar Nemzet riportban, a Népszabadág egy képriporttal emlékezett meg a 99 évet megélt magyarországi mangánérc bányászatról. 

Fotó: Végh László / Magyar Nemzet

 20160615_0025_vv.jpg 
Búcsú az utolsó csillétől. Fotó: Veres Viktor / Népszabadság

Hogy mi lesz a bánya további sorsa? Ha a magyarországi felhagyott bányák helyzetéből indulunk ki, a bányaterületet majd felveri a gaz, a szabadon álló épületek, gépek amortizációja megindul, "lába kel" a mozdítható dolgoknak. De a mélyben megmarad a mangánérc vagyon, egészen addig, amíg a világpiaci árak ismét emelkedésnek nem indulnak, hiszen az érc, mint gazdasági fogalom a mindenkori technikai feltételek mellett gazdaságosan kinyerhető fémtartalmú kőzetet jelenti. A nyilvántartott földtani vagyon Úrkúton még 100 évre elegendő lenne; 2012-ben ez a mennyiség 65770 kilotonna volt, melyből 87% karbonátos mangánérc, 4% dúsítható oxidos mangánérc, 5% nem dúsítható oxidos mangánérc és  4% III. o. dúsított oxidos mangánérc. Tehát ha a technológia fejlődik, a mangán világpiaci ára emelkedik, vagy az ukrán belpolitikai helyzet olyannyira romlik, hogy a mangánérc szállítását veszélyezteti, újra nyithat a mangánbánya Úrkúton. Az már egy másik kérdés, hogy lesz-e elég szakképzett bányász, aki felszínre hozhatja ezt a kincset a jövőben. 

A cikk az Élet és Tudomány 2016/38. számában megjelent írás bővített változata.
Köszönet a segítségért és lektorálásért Polgári Mártának és Szentpétery Ildikónak.

Ajánlott és felhasznált irodalom:
  • Szilárd ásványi nyersanyagok Magyarországon, szerk.: Pál-Molnár Elemér, Bíró Lóránt / Geolitera 2013.
  • Polgári M, Bíró L, Szabó I. Az eplényi mangánérc Szeged: SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, 2012. 143p. (GeoLitera) (ISBN:978-963-306-124-4)
  • Bíró L., Polgári M., M. Tóth T., Kovács J., Kanuer J., Vigh T. (2009): Az úrkúti mangánérc archív adatainak reambulációja. Reambulation of Archive Data of the Úrkút Manganese Deposit. GeoLitera Publisher, Szeged, ISBN 978-963-482-918-8, pp. 106.
  • Polgári, M., Szabó, Z., Szederkényi, T. (Eds.). (2000): Mangánércek Magyarországon - Grasselly Gyula akadémikus emlékére – Kiadja az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága, Juhász Nyomda, Szeged, pp. 675. (Reg. Com. Of the Hungarian Academy of Sciences. Szeged. pp. 675.
  • Polgári, M. (1993): A Mn geokémiája a feketepala képződés és a diagenetikus folyamatok tükrében - Az úrkúti karbonátos mangánérc képződési modellje. A MÁFI alkalmi kiadványa, Polgári, M. (ed.) Kárpáti Kiadó, Ungvár, pp. 211.
  • Szabó Zoltán: Bakonyi mangánércek bányászata. Farkas József bányamérnök emlékére. Ajka - Úrkút, 2006. Mangán Bányászati és Feldolgozó Kft
  • Dr. Cseh Németh József: Úrkút és Eplény mangánterületeinek összehasonlítása. Földtani Közlöny 1967. 
  • Bíró Lóránt: A bakonyi mangánérc-bányászat fúrásainak komplex újraértékelése Szeged, 2013
  • Magyarország Földje szerk.: Karátson Dávid / Magyar Könyvklub 2002.
  • https://volgymaganyban.wordpress.com/tag/forras-rostasi-jozsef-urkut-tortenete/
  • https://hu.wikipedia.org/wiki/Mang%C3%A1n%C3%A9rcb%C3%A1ny%C3%A1szat_Magyarorsz%C3%A1gon
  • http://nol.hu/galeria/Az_utolso_csille_utja_az_urkuti_ercbanyaban
  • http://mno.hu/hetvegimagazin/ezert-zar-be-az-urkuti-manganbanya-1349934
  • https://www.bfnp.hu/hu/urkuti-oskarszt-tt
  • https://www.youtube.com/watch?v=xX3rxozbsGs Mangánbányászat
  • https://www.youtube.com/watch?v=GQ9ljj1dalM Utolsó mangánvonat
  • http://urkut-ufke.hu/?page=mangan
  • http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0033_SCORM_MFFTT600120/sco_13_02.htm
  • http://www.geomania.hu/lelohely.php?lelohely=130
  • http://www.eletestudomany.hu/a_ko_tortenete
  • https://vm.mtmt.hu/www/index.php
 Forrás: http://pangea.blog.hu/2016/10/12/elmaradt_centenarium

2016. október 12., szerda

Kitüntetések előterjesztése

Tisztelt Tagtársak!
A 2017. évi Közgyűlésen átadandó Lóczy Lajos emlékplakett, és  Kertész Pál emlékérem odaítéléséhez várjuk indoklással ellátott, legalább fél oldalas előterjesztéseiket, 2016. nov. 15-ig, a Társulat e-mail címére: mft@mft.t-online.hu.
A Lóczy Lajos emlékplakettet a Társulat azon tagjainak adományozza, akik a földtudományok terén végzett kiemelkedő, illetve tartósan eredményes oktatási és közművelődési tevékenységet végeznek.
A Kertész Pál emlékérmet a Társulat azon tagjainak adományozza, akik a mérnökgeológia és környezetföldtan terén végzett tartósan eredményes tudományos és gyakorlati munkát végeznek, elősegítik a mérnökgeológia és környezetföldtan hazai elismertségét és megismertetését, szorosabbá fűzik kapcsolatukat a rokon tudományokkal. Jelentősen hozzájárulnak e területek tudományos eredményeinek hazai és nemzetközi megismertetéséhez
Évente egy-egy érem, illetve plakett adható ki.
Az emlékérmek odaítéléseinek részletes feltételeit, az eddig kitüntetetteket, honlapunk (www.foldtan.hu) Kitüntetések menüpontjában találják.

2016. október 11., kedd

What is a Geological Hammer?

What is a Geological Hammer?

Put simply, a geological hammer is a hammer used for breaking or examining rocks.



What types are there?

Hammers vary in two key respects: The head, and the forging.

The head's weight is an important consideration - 16oz is suitable for almost all everyday use but someone with an interest in metamorphic rocks, or minerals, may find a larger head useful. Of course many casual users will prefer something lighter, though these are increasingly hard to source.
Light hammers will suffice for most sediments - thus are handy for fossil hunters - but will be less effective when confronted with a granite or marble.

The shape of the head is another key difference. Essentially it is the blunt end that is the most used for hammering, the other end being primarily for picking or scraping at covering materials.

Thus those with a key interest in minerals are likely to favour a pick end - the head culminating in a point - whilst many favour the chisel end, which I find comes in handy when prying apart layers (although some say this is quite bad for the hammer and may shorten it's life).
The forging of the hammer is a mark of its durability.

 The creme de la creme is a one-piece drop forged hammer, such as manufactured by Estwing. This is made of one piece of metal and thus cannot come to pieces!

A solid or tubular shaft hammer comprises a separate handle and head, joined together - this joint provides a point of weakness which may eventually fail. Most hammers should last for a long time before this becomes an issue, but as failure is often unpredictable it may cause a hazard or worry. A tubular shaft is hollow, and thus lighter; it also allows the hammer to be better weighted; a solid shaft is more durable.

A wooden shaft hammer has the shortest life, especially if extreme care is taken when hammering, since as the wood strikes rock, wear is caused and the handle decays. However, you can at least see when the time is coming to replace the implement.
The length of the handle is a consideration for some - extra long handles being available, allowing a more powerful blow, and greater distance to be maintained from the rock - protecting the user from shrapnel. However a short shaft is preferred by some for ease of carriage or handling.

How do I use my hammer?

The first thing to do is to chose what to hit.

It is always preferable to knock loose stones than bedrock, for many reasons - primarily, the preservation of the locality for future geologists; additionally, your finds will be easier to take away with you, and it is easier to manipulate or break the rock. The blow should be aimed along a plane of weakness, to split the rock - typically a 'bedding plane' (layer) in sedimentary rocks. Not only are such planes the most likely to display attractive fossils, but the rocks will break more easily into fewer pieces.

If one must hit an outcrop, loose corners should be the target - hitting a solid face will produce dangerous chips and sparks and won't reveal anything interesting.

The most interesting faces are those that aren't weathered. The outside of most rocks tends to be a different colour and consistency than its insides, due to the erosive action of wind, air and vegetation. Fissures are often affected in this fashion and can reach quite deep into a rock; when a block breaks easily in two, it may be along a weathering face - making it worth hitting the rocks further.

To avoid the danger of fragments of rock becoming embedded in the eyes, it's advisable to wear goggles at all times when hammering - especially when hitting harder rocks.

Other items of interest may be 'chert nodules' - lumps of flint that form around a central nucleus. Often this nucleus may be a fossil - though it may be something such as a lump of stone or a tunnel. In certain localities up to a quarter of these nodules may be fossil-bearing, but others are less productive.

Forrás: http://www.geologyin.com/2014/11/geological-hammers-brief-description-of.html

2016. október 10., hétfő

Országos Szakmai Napok

Tisztelt Konferencia Résztvevők/Előadók!

A kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT)
2016. november 24-27. között Marosvásárhelyen szervezi meg a
az ORSZÁGOS SZAKMAI NAPOK nevet viselő konferenciáját, mely
szervesen kapcsolódik a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozathoz
Bolyai Farkas és Bolyai János Emléknapok címmel, Bolyai Farkas halálának 160 éves évfordulója alkalmából.

Bővebb információk, jelentkezési lapok a konferencia honlapján találhatóak: http://oszn.emt.ro/.

Résztvevők jelentkezését várjuk: 2016. november 5-ig!

Tisztelettel és üdvözlettel,

Pap Tünde
programszervező

Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT)
400604 Cluj, Bd. 21 Dec. 1989, nr. 116
Tel./fax: +40-264-590825, 594042
Mobil: +40-745-362432
E-mail:
tunde@emt.ro
Web:
www.emt.ro

2016. október 7., péntek

Szertár Podcast

Tudod, miért fáj, ha beletörik a tengeri sün tüskéje a lábadba? És azt, hogy mit tesznek a törött kezedre gipszeléskor? De ezután az adás után a termoszokra is másképp fogsz majd gondolni, mint eddig. A teknősökről nem is beszélve.

Az év ásványáról és ősmaradványáról beszélgetett a Szertár csapata Virág Attilával és dr. Weiszburg Tamással. A felvételt az alábbi linken hallgathatjátok meg:

http://www.szertar.com/podcast/erre-szavazz-ha-meg-akarod-szivatni-a-geologusokat/

2016. október 6., csütörtök

Geotóp nap

Tisztelt Tagtársak, Érdeklődők!
Szombaton a következő helyszíneken várják az érdeklődőket a túravezetők:
Bódvarákó - Esztramos-hegy, Budapest - Sas-hegyi természetvédelmi terület, Csákvár - Haraszt-heg, Cserépfalu - Less Nándor emléktúra, Gánt - felhagyott bauxitbánya, Madaras - Madarasi téglavető, Olaszfalu - Eperjes-hegyi tanösvény, Pusztamarót - Gerecsei tájvédelmi körzet, Tarpa - Tarpai Nagy-hegy, Villány - Ammonitesz tanösvény, Zirc - MTM Bakonyi Természettudományi Múzeum
A részletekért keresse fel a www.geotopnap.hu honlapot.
Az Eperjes-hegyi tanösvény csalogatója:

Kedves Természetjáró Barátaink!
 Ne gondoljátok, hogy holmi szomorkás idő ⛅ akadálya lehet egy igazán vidám és  🌈 színes "kövezős" programnak!
🌈 színes kínálatában, mert a földtani tünemények mellett egy egész csokorra való történelmet, néprajzot, élővilágot érintő érdekességet kaptok a területről, kicsit kitekintve a Bakony egészére is.
🌈 színes az ösvény, amin járunk, nem csak a lehullott falevelektől, hanem azért is, mert gyönyörű kilátópontokon, mohos sziklafalak között, napsütötte réten, sötét szálerdőben kanyarog, és ezek a gyönyörű szakaszok szinte lépésenként váltakoznak!
🌈 színes az Idő Ösvényén haladó geo-vándor Útja is, mert a földtörténeti középidő csaknem 200 millió éve elképesztő gazdagságban képviselteti magát az itt levő látványos földtani képződményekben, és szeretni, csodálni való kövekben!
🌈 színes,, mert annyiféle tengeraljzat tárul fel a szemünk előtt: napfénnyel játszó sekélytenger, sötét, vad mélységi mámor, élettől nyüzsgő zátonyok...
🌈 színes, mert az ősi tengerek élőlények tömegeinek adtak otthont, és ez a gazdagság ma is ott hever a bakancsunk előtt... ki ne símogatná meg megilletődötten a kövekbe zárt egykori élőlények elbűvölő rajzolatú, kreatív formákat produkáló vázait?
🌈 színes, mert Ti is ott lesztek, és kiélhetitek játékos, felfedező éneteket☺!
 Kaptok feladatokat: például vajon megtalájátok-e, hol van két eltérő a kőzet határa a kutatóárokban?
 Lesznek kérdéseink: például mi a csoda lehet az az ördögszántás?
Lehet versenyezni.: Ki találja meg az első víznyelőt a "lyukacsos" réten?
                        🎁ÉS LESZNEK MEGLEPETÉSEK IS!!!🎁
🎁Ami biztos: Délutáni programunkon óriáskövületeket foghatunk kézbe Zircen a Bakonyi Természettudományi Múzeumban!
 Szeretettel várunk minden színező kedvű georajongót az egyik legszínesebb tanösvény: az Eperjes-hegyi tanösvényfelfedezésére, ami 2015-ben az Év Földtani Értéke volt a Bakony –Balaton Geoparkban! 
Részletek az alábbi linkeken, de legfőképp a helyszínen☺!
👍Megköszönjük, ha facebook oldalunkon lájkoljátok és megosztjátok az eseményt!

Akik a programot biztosítják: Sárdy Julianna és Pardi Melinda a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, illetve Katona Tamás és Keserű Ildikó a Bakonyi természettudományi Múzeum munkatársai.

Közös vizeink

Tisztelt Tagtársak!

Meghosszabbított regisztrációs lehetőség nyílt a KÖZÖS VIZEINK hidrogeológiai konferenciára.
A Salgótarjánban november 16-17-én rendezésre kerülő magyar-szlovák hidrogeológiai konferencia jelentkezési határidejét október 14-én péntekig meghosszabbítjuk. A konferencia nyelve magyar, angol nyelvű diákkal. Részvételi díj nincs.
Kérem az érdeklődőket, hogy a mellékelt regisztrációs űrlap kitöltésével és visszaküldésével jelentkezzenek.

A szervezők nevében: Prof. Földessy János
Az MTA MAB Bányászati-Földtudományi- Környezettudományi Szakbizottsága, elnök


Közös vizeink konferencia oldala 

2016. október 5., szerda

Vándorgyűlés képek

A Magyarhoni Földtani Társulat Vándorgyűlésen Cserny Tibor által készített fotók az alábbi linken megtekinthetők:

https://photos.google.com/u/0/share/AF1QipNUzQGnkgc3oskJM91u8UWhZjkuOfhbFAO8bgLJHtXIY_yxpX7tvcW8uuVH42FK7g?key=Zk96aHM3TTZVSWFabkFYRGZnNDlXbm9NQTBUQ2tn

Agrogeológiai előadóülés

Tisztelt Tagtársak, Érdeklődők!
Mindenkit szeretettel vár a Mérnökgeológiai és Környezetföldtani Szakosztály az idei Agrogeológiai Előadóülésre.

Az előadóülés időpontja:     2016. október 10. (hétfő) 15.00
Helyszín:     BME Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék, (1111 Budapest Műegyetem rkp. 3.) K épület  1. emelet 85 tárgyaló

Az előadóülés programja:

15.00 – 15.20     Halupka Gábor – Kuti László: Újabb terepi megfigyelések a városi parkok talajai tápanyagforgalmának megértéséhez

15.20 – 15.40     Sebők András – Czinkota Imre: Humuszoldat adszorbciós és deszorbciós kinetikájának meghatározása homokos talajon oszlopkísérlet segítségével

15.40 – 16.00     Kerék Barbara – Kuti László – Fügedi Ubul – Sebők András – Kalmár János: Alföldi homokterületek agrogeológiai felmérése és a nyomelem pótlás lehetősége

Mérnökgeológiai és Környezetföldtani Szakosztály